A Ryugu vizsgálatának előzetes eredményei

A Hajabusza-2 űrszonda kőzetmintát tartalmazó kapszulája bő egy éve, 2020 decemberében landolt Ausztráliában, a japán űrhivatal, a JAXA azóta közzé tette a minták első, előzetes vizsgálati eredményeit.

A szonda a (162173) Ryugu nevű, C-típusú kisbolygóról hozott kőzetmintát, az e típusba tartozó égitesteket a Naprendszer igen korai időszakából fennmaradt, primitív anyagokból felépülőnek, vizet és szerves vegyületeket is tartalmazónak tartják a bolygókutató csillagászok. Mivel ezek az anyagok az élet kialakulása szempontjából is kulcsfontosságúak, a visszahozott minta értéke is rendkívüli.
Nemrégiben a Nature Astronomy szakfolyóiratban két külön tanulmányban közölték a kutatók az első, előzetes vizsgálati eredményeiket, amelyet a kisbolygó felszínének két pontjáról kiemelt és hazahozott, összesen 5,4 grammnyi minta egy kis részén elvégeztek. Hogy mi tartott ilyen sokáig az előzetes eredmények közlésében? Egyrészt a rendkívüli elővigyázatosság, amivel a mintákat kezelték, nehogy bármi olyan külső hatás érje őket, amelyek miatt átalakulhatnak, illetve arra is ügyeltek, hogy semmiféle földi szennyeződés ne kerülhessen a mintákba. Emellett speciális vákuumkamrában egyenként szétválogatták az 1 milliméternél nagyobb szemcséket és mindről külön fotót készítettek, és spektroszkópokkal egyenként megmérték őket. Minden adat egy nagy katalógusba került, amelyből majd a későbbi, részletes vizsgálatok során dolgozhatnak a szakemberek.
Általánosságban elmondható, hogy a Ryugu nagyon sötét, porózus szerkezetű, és a Naprendszer kialakulása óta (kb. 4,5 milliárd éve) nagyjából változatlan. Bár ezek az eredmények nem érték váratlanul a szakembereket, azért mégis csak fontos az elméleti elképzelések és a távérzékeléssel megállapított adatok igazolása! A szemcsék pedig arra adnak minden eddiginél jobb lehetőséget, hogy a belső bolygók kialakulásának körülményeit megismerhessük.
Az elvégzett különféle mérések eredményei közt szerepel a sűrűség (köbméterenként 1282 kg), amely egy kicsivel nagyobbnak bizonyult, mint a kisbolygó egészének számított sűrűsége (köbméterenként 1190 kg), ez alapján a kisbolygó anyaga igen porózus (vagyis sok a hézag a szilárd szemcsék közt).

Az összetétel-vizsgálatok tükrözték a szemmel is látható különbségeket, például a fekete szemcsék közt vöröses színével kitűnő kis szemcse spektruma is jelzi azt, hogy ez a szemcse hidroxilban (OH) gazdag. Jelentős mennyiségben tartalmaz a minta olyan agyag jellegű összetevőket, mint a filloszilikátok, és zárványok formájában különféle karbonátos ásványokat, illékony anyagokat, illetve fémeket is kimutattak benne. Összetételében leginkább a CI-típusú szenes kondritokra hasonlít.
Az előzetes vizsgálatok megalapozzák a később elvégzendő, kifinomult, részletes vizsgálatokat, amelyek révén minden bizonnyal számos új információt kapunk majd a Naprendszer legkorábbi időszakairól.