Elhunyt Richard Leakey paleoantropológus
A híres kutatót, aki az 1,6 millió éves turkanai fiút felfedezte, 77 éves korában érte a halál.
Richard Leakey szülei Louis és Mary Leakey paleoantropológusok voltak, akik nyomdokába lépve, élete jelentős részét Richard is az emberiség múltjának megértésével töltötte. Leakey 1944-ben a kenyai Nairobiban született, és 2022. január 2-án ott érte a halál is. Halála okát nem hozták nyilvánosságra.
Leakey paleoantropológiai, paleontológiai és régészeti kutatómunkája mellett természetvédelemmel, és politikával foglalkozott, volt a Kenyai Nemzeti Múzeum igazgatója, a Wildlife Direct nevű természetvédelmi szervezet vezetője, és a Kenyai Vadvédelmi Szolgálat elnöke is. Sokat tett Kenya elefántjainak védelméért, és harcolt a korrupció ellen a Transparency Internationallel végzett munkája révén. Életében számtalanszor kísértette a halált – gyerekkori lovasbalesettől kezdve vese- és májtranszplantáción és bőrrákon át repülőgépének lezuhanásáig, ebben a balesetben elveszítette mindkét lábfejét.
Richard mozgalmas gyerekkorát követően rengeteg tudásra tett szert, ám kalandvágyó természete ekkor még nem fordította a csontok kutatása irányába, de első kövületére – egy kihalt disznóféle állkapcsára – már hat éves korában, szülei mellett turkálva rábukkant. Dolgozott turista-repülőgép pilótájaként, és egy repülés során, az Olduvai-hasadéknál a levegőből meglátott egy ígéretes paleontológiai helyszínt, amelyet azután a felszínen is megtalált – munkáját a National Geographic is támogatta. Később, 1994-ben a Hubbard-érdemérmet is elnyerte az emberiség múltjának kutatása és a természetvédelem terén elért eredményeiért. A National Geographic a nekrológjában „a valós élet Indiana Jones-ának” nevezte Richard Leakey-t.
Számos könyvet írt, hazánkban legutóbb, 2017-ben jelent meg, Virginia Morell-el írt, Háború a szavannán címmel. Az emberiség hajnaláról, a BBC tévésorozatában mutatta be felfedezéseit. Később életét a természetvédelemnek szentelte, a vadorzók ellen küzdött, és két alkalommal is személyesen gyújtotta fel a kenyai hatóságok által elkobzott sok tonnányi elefántagyarat, hogy ezzel is példát mutasson. Sokszínű személyisége és fáradhatatlan munkája hatalmas űrt hagy maga után.
Szagos a spárgaszezon
A spárga fogyasztását követően az ember vizeletének fura, jellegzetes szaga lesz, amelyet néhányan meg is éreznek, ám nem mindenki. Mi történik ilyenkor a szervezetünkben és miért nem érzi mindenki e szagot?
Finnyás dögevők
Amikor az ember a városi kukákban turkáló mosómedvékre vagy más, dögöt fogyasztó állatra gondol, nem a finnyásság az első szó, ami eszébe jut a jelentről.
Igen kaotikus volt a fiatal Naprendszer
Vasmeteoritok vizsgálata segítségével azt tudhattuk meg a Naprendszer korai időszakáról, hogy a meglévő égitestek dodzsemként rengeteg ütközésen estek át ekkor.
Amit a majomhimlőről eddig megtudtunk
Ez a himlővírus jól meghatározható terjedési mintázatokat mutatott az eddigi járványokban.
Paradicsomi megoldás a D-vitamin hiányra
Világszerte mintegy egymilliárd ember szenved D-vitamin hiánytól, s e szám folyamatosan nő a hiányos táplálkozás miatt, számukra jelenthet megoldást a paradicsomba zárt napfény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
