70 új kóborló bolygót találtak a Tejútrendszerben

Alapesetben a bolygók egy-egy csillag körül keringenek, azonban egy ideje tudjuk, vannak köztük szabadon kóborlók is.

Az első kóbor bolygót még az 1990-es években fedezték fel, azonban azóta se sikerült olyan sokat találni, amelyek alapján komoly tudományos elemzéseket lehetne végezni. Ezen változtathat egy friss felfedezés.
Az Európai Déli Obszervatórium teleszkópjai és egyéb műszerek segítségével egy kutatócsoport nemrégiben minimum 70 olyan bolygóra bukkant Tejútrendszerünkben, amelyek nem keringenek egy csillag körül sem. A felfedezés segíthet megérteni ezen galaktikus nomádok eredetét és jellemzőit.
A bolygókról tudjuk, hogy nincs saját fényük, csak a csillagaikét verik vissza, már ha van csillaguk. Ezek a kóborlók azonban e módon nem tudnak megmutatkozni, ezért a felfedezésükhöz egy kis trükk is kellett: a fiatal, néhány millió éves bolygók még elég melegek ahhoz, hogy infravörös tartományban kimutatható legyen a jelenlétük, a megfelelő érzékenységű műszerek és a nagy távcsövek segítségével.
A bolygókat a Skorpió és a Kígyótartó csillagképekben találták, nagyjából 20 évnyi megfigyelési adat feldolgozásával, több tízezer kép, és több tíz terabájt adat elemzése vezetett el a 70, a Jupiterrel összevethető méretű bolygó felfedezéséhez. A Nature Astronomy szakfolyóiratban közölt cikk szerint számos hasonló bolygót fedezhetünk majd fel a későbbiekben is. Egyes elképzelések szerint akár több milliárd is lehet belőlük, Egyes szakemberek szerint ezek a bolygók a csillagkeletkezéshez túlzottan kicsi gázfelhőkből születhettek, ám az is elképzelhető, hogy bár „családban” születtek, valamilyen hatásra kiszakadtak az egykori rendszerükből.
Felmerül, hogy miért nem lehet pontosan megmondani, mennyi is a felfedezett bolygók száma? A vizsgálatok jellemzői alapján az sajnos nem derül ki, hogy ezek az égitestek mekkora tömegűek, így pedig nem lehet kizárni, hogy vannak köztük bolygónak túl nagy, 13 jupitertömegnél nagyobbak is. A kutatók a tömegadatok híján a felmérés során csak az objektumok fényességére (infravörösben) hagyatkozhattak, ez viszont a bolygók keletkezésétől eltelt életkorával arányos. Mivel a bolygók a születésükkor forrók, és azután folyamatosan hűlnek, ezzel párhuzamosan csökken az infravörösben látható fényességük is. Ha azonban az égitest nagy, akkor fényesebbnek fogjuk látni, ez pedig bizonytalanságot eredményez abban, hogy vajon bolygóról van-e szó egyáltalán. Mivel a vizsgált régiók koráról nincsenek pontos adatok, a túl sok változó miatt nem tudható, hogy vajon minden bolygónak tűnő pont valóban bolygó lehet-e. A feltételezett életkortól függően minimum 70, de esetleg 170 is lehet a megtalált kóbor bolygók száma.