Így fedezte fel Galileo Galilei a Jupiter bolygó négy holdját
Nevüket a görög mitológia alakjai után kapták: Ió, Európa, Ganümédész és Kallisztó.
Galileo Galilei olasz csillagász 1610. január 7-én a Jupiter bolygóra pillantott az általa kifejlesztett, házi készítésű távcsövén keresztül, és három fénypontot vett észre a bolygó közelében. A NASA történeti beszámolója szerint először azt hitte, hogy ezek távoli csillagok lehetnek.
A tudós több éjszakán keresztül figyelte őket, majd megállapította, hogy talán „rossz irányba” mozoghatnak a többi csillaghoz képest. Azt is jól látta, hogy azok a Jupiter közelében maradtak, ám egymáshoz képest megváltoztatták a helyzetüket. Galileo Galilei később egy negyedik fénypontot is észrevett a bolygó közelében, aminek ugyanolyan szokatlannak bizonyult a viselkedése. A csillagász csak napokkal később jutott arra a következtetésre, hogy az általa megfigyelt jelenségek nem csillagok, hanem a Jupiter körül keringő holdak, amelyek néha ideiglenesen eltűnnek, amit a Jupiter körüli mozgásuknak tulajdonított. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világképpel szemben.
A Jupiter holdjait elsőként maga Galilei nevezte el, aki azt javasolta, hogy a tudományok és a művészetek 17. századi neves pártfogói, a Mediciek után kapják nevüket. A tudós saját feljegyzéseiben azonban az I., II., III. és IV. római számokkal hivatkozott rájuk, a Jupitertől való távolságuk alapján. Végül Johannes Kepler német csillagász javasolta, hogy a holdakat a Jupiterhez köthető mitológiai alakokról, nevezetesen Ióról, Európáról, Ganümédészről és Kallisztóról nevezzék el, azonban a nevek csak két évszázaddal később honosodtak meg igazán. (Csillagászati elnevezésként a latinos írásmódjukat használjuk, Io, Europa, Ganymedes, Callisto.)
A Jupiter ötödik holdját, az Amaltheát, ami sokkal kisebb, mint a Galilei-holdak, és közelebb is kering a bolygóhoz, mint az Io, csak, 1892-ben fedezték fel. Ez volt az utolsó hold a Naprendszerben, amelyet vizuális megfigyeléssel találtak meg.
A csillagászok máig összesen 79 Jupiter körül keringő holdat azonosítottak, amelyekhez még mindig rengeteg megválaszolatlan kérdés kapcsolódik.
Egy kis trükk segítheti a jobb kávé készítését
Egy eljárás, amitől még finomabbá válik a presszókávé, és ezt most tudományos módszerekkel is igazolták.
Hipergravitációs kísérlet sáskákkal
A földinél nagyobb gravitációnak kitéve neveltek fel sáskákat, egy érdekes kísérlet során.
Új kutatás eredményei a hatékonyabb gyógyszerekért
Jelentősen javítani lehetne egyes gyógyszerek hatékonyságát annak az új módszernek a segítségével, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán dolgoztak ki. A megoldásnak köszönhetően lehetőség nyílhat a betegek gyorsabb gyógyulását elősegítő terápiák kialakítására. A kutatók eredményeit összefoglaló cikket az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Így élhették túl a sugárzást az első sejtek
Bolygónkon az élet kialakulása idején még eléggé extrém körülmények uralkodtak, erős sugárzás roncsolta a molekulákat.
Egyre jobbak a sebészeti lézerek
A sebészeti lézerek számos szempontból jobbak a hagyományos szikénél, azonban még elég ritkán alkalmazzák őket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
