Évente közel 2 millió gyerek válik asztmássá a légszennyezés miatt

A George Washington Egyetem szakembere vezette kutatócsoport nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy évente közel kétmillió új, gyerekkori asztmás megbetegedés köthető a közlekedés okozta légszennyezéshez, világszerte. A kutatók a világ 13 ezer nagyvárosának adatait átvizsgálva derítették ki, hogy a nitrogén-dioxid hatása mennyire súlyos, főként városi környezetben élők számára.

Susan Anenberg, a kutatócsoport egyik vezetője, környezeti- és foglalkozás-egészségügyi professzor elmondta: „Az eredményeink azt sugallják, hogy a tiszta levegőnek kritikus szerepe van a gyermekeink egészségének megőrzésében.” Két külön tanulmány született a nitrogén-dioxid okozta egészségügyi problémákról, mindkettőt a Lancet Planetary Health szakfolyóirat tette közzé.

A nitrogén-dioxid a gépjárművek kipufogógázaiból, erőművekből és az ipari létesítményekből eredő szennyező anyag. A kutatók azt vizsgálták meg, hogy e gáz felszíni koncentrációja miként alakult az elmúlt 2 évtizedben, illetve megnézték azt is, hogy vajon mennyiben változott a gyermekkori asztma előfordulása ugyanezen időszakban. A kutatás legfontosabb eredményei a következők voltak:
A gyerekkori asztma nitrogén-dioxidhoz köthető, évi 1,85 milliós új esetszámának kétharmada nagyvárosi gyerekeket érint. Ez az esetszám a közelmúltban csökkent az olyan gazdagabb országok városaiban, mint az USA, ahol a levegő tisztaságát jobban előtérbe helyezték az elmúlt időszakban. Európában és az USA-ban ugyan javult a levegő minősége, Dél-Ázsiában, Afrika szubszaharai részén vagy a Közel-Keleten különösen a nitrogén-dioxid szintje emelkedik. Ezeken a területeken a gyerekkori asztma egyre súlyosabb terhet ró a közegészségügyre. Európa és az USA esetében, az összes asztmán belül a nitrogén-dioxidhoz kötött megbetegedések aránya 20 százalékról 16 százalékra csökkent a vizsgált két évtized alatt, ami igen jó hír, főként a forgalmas közlekedési csomópontok és ipari létesítmények közelében élő gyerekek számára.

Hasonló számításokat végeztek a kutatók a városi szállópor-szennyezéshez köthető halálesetekről is, ez alapján csak 2019-ben 1,8 millió ember halt meg idő előtt! A vizsgálat azt mutatta, hogy a világon a városlakók 86 százaléka olyan környezetben él, ahol a szállópor a WHO által meghatározott egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben van jelen a levegőben.

„A fosszilis üzemanyagok használatának csökkentése megkönnyítheti mind a gyerekek, mind a felnőttek légzését, és jelentős egészségügyi haszonnal járhat, akár a gyerekkori asztmás esetek, akár az idő előtti halálozás visszaszorításával. Emellett az éghajlatra is kedvező hatása lenne a kevesebb üvegházgáz kibocsátásnak” – magyarázta Anenberg.

A felmérésben használt szállópor-adatok alakulása ezen az interaktív térképen látható, hazánkat Budapest és a szomszédos Érd mérőpontja mellett Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Székesfehérvár, Pécs, Sopron, Győr és Szombathely képviseli.