Ősmaradványt neveztek el egy magyar entomológusról

Dr. Merkl Ottó rovarász, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, aki sok éve dolgozott magazinunknak is, 2021 februárjában váratlanul elhunyt. Úgy tűnik azonban, hogy nevét sikerült örökkévalóvá változtatnia egy felfedezésnek – számolt be a Magyar Természettudományi Múzeum.

A mai Ajka környéke a késői kréta időszakban egy trópusi-szubtrópusi mocsaras erdőségnek adott otthont (ebből keletkezett a szénvagyona), ahol nagyon sokszínű növény- és állatvilág élt egykor. Bár az eddig megtalált leletek is csodásak, most először egy olyanra bukkantak, ami mindezek közt is kiemelkedő.

Az egykori erdőség fáinak gyantái, ahogy másutt is, borostyánná váltak, azonban az ajkai borostyán nem a klasszikus, „ékszerminőségű” sárgás, áttetsző típusú, hanem gyakran igen sötét feketés-vörös, szinte átlátszatlan, ráadásul apró darabokban képződött. Az ajkait elnevezésű borostyántípus azonban más borostyánokhoz hasonlóan szintén tartalmaz különböző, egykor élt élőlényeket, így bukkantak rá arra a pattanóbogárra is, amely egészen egyedülálló leletnek bizonyult.

A legnagyobb valaha talált ajkait egy gyerekökölnyi darab volt (ez látható cikkünk nyitóképén), amelyet az egykori bánya főgeológusa, Kozma Károly adományozott dr. Ősi Attilának, az ELTE Őslénytani Tanszéke vezetőjének, aki a magyar dinoszauruszkutatás kiemelkedő szakembere és történetesen ajkai származású.

A borostyándarabot CT segítségével vizsgálták meg – ez már bevett szokás az őslénytani leleteknél – és ekkor derült ki, hogy vannak benne ősmaradványok. Egyik ilyen egy viszonylag nagy méretű, kb. fél centis pók volt, amelynek a részletes felméréséhez azonban a hazai műszerpark gyenge volt, ezért a nagy borostyánt óvatosan darabjaira törték, majd a pókos darabot Hamburgban vizsgáltatták meg. Itt egy szinkrotron segítségével a CT-nél sokkal kifinomultabb részleteket lehetett elővarázsolni a leletből, amely eddig ismeretlen fajnak bizonyult, és a Hungarosilia verdesi nevet kapta.

A pattanóbogarat tartalmazó borostyándarabot a Szegedi Egyetemen tudták egy mikro-CT segítségével megfelelően „kibontani”, a bogár ez esetben kellően részletes formában került elő a berendezés alkotta 3D ábrán. Az így kinyert adatokból azután a szakemberek, köztük a hazai pattanóbogarak szakértője, Németh Tamás nekiálltak az elemzésnek. Ezekből kiderült, hogy az állat egy, a tudományra új fajt képvisel, amelynek neve Dr. Merkl Ottó tiszteletére Ajkaelater merkli lett. A bogár 6,5 milliméter hosszú és 2 milliméter széles volt, a feje hiányzik a maradványból.

Ez az első olyan pattanóbogár, amely a kréta időszaki kontinentális Európából származik, s egyúttal az első ajkaitból származó, és első, a mai Magyarország területén tudományosan leírt fosszilis bogár is. (Számtalan bogárfosszília ismert, de egyikről sem készült eddig tudományos értékű leírás, vagyis csak sejtjük, hogy mik lehetnek ezek a maradványok.) Az Ajkaelater merkli tudományos leírását a Scientific Reports tette közzé.

Bár az ajkait darabkái nem tűnnek értékesnek, bizonyos, hogy még számos hasonló horderejű jövőbeli felfedezés várakozik bennük. A kutatók ismernek olyan darabokat, amelyekben szintén valamilyen bogár maradványai vannak, ám ezek feltárása és tudományos vizsgálata a későbbiekre marad.