Laktózérzékenység és a kelta migráció
Mintegy 3000 évvel ezelőtt érkeztek Nagy Britanniába azok a kelták, akiknek utódait ma is megtaláljuk Anglia és Wales területén.
A Harvard Egyetem kutatóinak vezetésével készült az, a Nature-ben megjelent tanulmány, amelyből megismerhetjük a 3000 évvel ezelőtti migráció néhány egészen különös vonását. A több mint 200 szakemberből álló, Nick Patterson és David Reich genetikusok vezette kutatócsoport 793, a középső bronzkortól kezdődő időszakban élt ember genomját elemezte. Ez eddig a legnagyobb teljes genomelemzés, amit régi DNS mintákból elvégeztek, az eredmények pedig a technikai fejlődésnek köszönhetőek.
Kiderült, hogy Nagy Britannia déli részére (a mai Anglia és Wales területére) nagy tömegben érkeztek emberek, feltehetően valahonnan a mai Franciaországból, és valamikor, időszámításunk előtt 1200-800 között az ottani népesség jelentős része le is cserélődött. A kutatás eredménye alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kelta nyelvek Franciaország területéről érkeztek Nagy Britanniába, mégpedig a késő bronzkorban.
„A nagy léptékű migráció felderítésében a genetikai adatok segítenek meghatározni azt, hogy mikor cserélődött le a nyelv egy adott régióban” – mondta Reich. „A ma ismert kelta nyelvek szókincse nagyon hasonló, így nem valószínű, hogy egy sokkal korábbi, 4500 évvel ezelőtti, őstől erednének.” A kutató szerint a genetikai bizonyítékok alapján felül kell bírálni azokat az elképzeléseket, amelyek a kelta nyelvek érkezését ehhez a korábbi migrációhoz kötik.
A génvizsgálatokból azt is kiderítették a kutatók, hogy nagy mértékben emelkedett a tejcukor megemésztésére képes lakosság aránya időszámításunk előtt 1200 és 200 között, vagyis egy évezreddel korábban, mint Európa középső területein. Ezzel a tej- és tejtermék fogyasztási szokásokban való eltérések is kiderültek. A kutatók szerint pontosabb, célirányos vizsgálatokkal lehet majd azt feltárni, hogy ennek a genetikai tulajdonságnak milyen szerepe lehetett. A tej megemésztésének képessége az ilyen genetikai adaptációval rendelkező gyerek életben maradási esélyét növelte.
Egy 2016-os tanulmányban a csoport már megállapította, hogy a mai angolok több genetikai hasonlóságot mutatnak a korai európai földművesekkel, mint a 4000 évvel ezelőtt ott élt emberekkel, ezért is kezdtek abból a korból adatokat gyűjteni. 2019-ben bukkant rá az árulkodó nyomokra Michael Isakov alkalmazott matematikus hallgató, aki statisztikai módszerekkel bukkant rá a 3000 évvel ezelőtti adateltérésekre. Eztán vágtak bele a részletesebb vizsgálatokba, amelyekből a migrációra fény derült.