Pál, Henrik2022. január 25., kedd
Tudomány

Mióta adnak hangot az állatok?

National Geographic Magyarország

Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.

Az állat, amelynek elsőként rekonstruálták a hangját: a parasaurolophus.
Forrás: Wikimedia Commons

A földtörténet egészen nagy részében a hangokat pusztán az eső, a szél, a hullámverés, egy-egy legördülő kő, és más, élettelen dolgok adtak, azonban valamikor felharsant az első állati hang. Mikor és miként történhetett ez? A Scientific American hasájain Michael B. Habib biomechanikus-paleontológus mesélte el a történetet. A szakember kutatómunkája során arra igyekszik rájönni, hogy a mára kihalt élőlények miként éltek egykor, milyen volt a járásuk, vagy épp hogyan ettek, illetve milyenek lehettek a hangjaik.

A kövületekből kiderülnek olyan főbb evolúciós lépések, mint a hangadás vagy a hallás szerveinek fejlődése mind a gerinctelen, mind a gerinces állatok körében. E szervek vizsgálata alapján modellezni lehet, miféle hangokat adhattak ki az egykori állatok, s bizonyos esetekben egészen jó megközelítéssel rekonstruálni is tudják a szakemberek egy-egy adott élőlény hangját.

Bár a földi élet igen rég, kb. 3,7 milliárd éve megszületett, az első hangokra még nagyon sokáig várni kellett. A kövületek alapján a kambriumban, 541-485 millió évvel ezelőtti időszakban tettek szert a tengerekben élő állatok a legalapvetőbb zajkeltési képességre, ekkor még a járás és a zsákmányejtéshez kötődően, olyan hangra gondoljunk, mint pl. egy kagylóhéj feltörése. A szárazföldeken ekkor még csend honolt.

Egy szöcskeféle a kréta időszakból
Forrás: Wikimedia commons

Az első feltételezett rovar mintegy 408 millió éve élt, ám ez az állat még süketnéma volt. Bár azt nem tudjuk, hogy pontosan mikor adhattak és hallhattak hangokat először a rovarok, van olyan lombszöcske-fosszília, amely alapján tudjuk, ez legkésőbb 250 millió éve megtörtént. A lombszöcskékre máig jellemző hangképző szervek ekkor már jelen voltak ugyanis, ráadásul annyira jó állapotban maradt fenn a rovar, hogy a kövület vizsgálata alapján tudható: 6,4 kilohertz frekvencián ciripelt.

Valószínűleg a gerincesek is akkoriban kezdhettek kísérletezni a hangadással, amikor az első rovarzümmögés felhangzott. A mai szárazföldi gerincesek mind rendelkeznek gégével, ezt még az első szárazföldre lépő őstől örököltük, és a mintegy 300 millió éves korával a gége közel olyan ősi lehet, mint maguk a szárazföldi gerincesek. Azonban a gége jórészt porcokból áll, ezek pedig nem nagyon tudnak megkövülni, így a korai fejlődésről nem sok fizikai nyom található.

Azt azonban tudjuk, hogy a mezozoikumban, kb. 230 millió éve a gerincesek igen nagy repertoárral rendelkeztek már, így ekkorra valóban zajos hellyé vált a világunk. Az első gerincesek hangképző szervét ugyan nem ismerhetjük, ám a fülüket annál jobban. Az emlősök füle igen különleges, és a középfül csontocskáinak köszönhetően jól tudjuk, mit hallhattak: a magas hangokra specializálódott a hallásuk, így például észlelhették a zümmögő rovarokat. Ugyanezek az állatok minden bizonnyal maguk is hasonló, magas hangokat adhattak ki, s így olyan frekvenciákon kommunikálhattak, amire csak nagyon kevés más állat volt képes.

A madarak a többi gerincestől eltérő módon képeznek hangokat.
Forrás: Wikimedia commons

Az első rekonstruált ősállathangot 1981-ben hallgathattuk meg, egy Parasaurolophus koponyacsontozata alapján készült „duda” segítségével, később számos lelet alapján, CT vizsgálatokat követően készültek számítógépes modellek a dinók hangjairól. Bár jelen tudásunk szerint minden dinoszaurusz kiválóan tudott hangokat kiadni, egy csoport különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ők ma is velünk vannak: a madarak. Az madarak nem a gége, hanem a rájuk jellemző alsó gégefő (szűrinx) segítségével csicseregnek, de e szerv eredete még mindig nem egészen világos.

A hangokkal „látni” is lehet. A denevérek, vagy például a delfinek ultrahang segítségével tudják letapogatni környezetüket, és mind a denevérek, mind a cetfélék a kainozoikumban (65,5 millió éve kezdődött) jelentek meg, és velük együtt az ekholokáció képessége, mely a mai napig megvan. Kövületek alapján az első denevérek 50 millió éve már olyan koponyafelépítésűek voltak, mint modern, ultrahangos tájékozódású leszármazottaik, így feltehetően ők is képesek lehettek erre.

Hozzászólások

A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták

A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták

Az 50 tonnás óriások, mint például a diplodocus izomzatának vizsgálata segít a hatalmas termet kialakulását is megérteni.

Célba ért a James Webb-űrteleszkóp

Célba ért a James Webb-űrteleszkóp

A karácsonyi indítását követően mintegy 1,5 millió kilométernyi utat tett meg az űrteleszkóp, mire elérte az állomáshelyét.

Talán sosem tudjuk meg, mi volt a titokzatos csillagközi látogató

Talán sosem tudjuk meg, mi volt a titokzatos csillagközi látogató

2017-ben egy furcsa objektumot fedeztek fel a Naprendszerben.

Mennyit ér a földrengés-figyelmeztetés?

Mennyit ér a földrengés-figyelmeztetés?

Évek óta fejlesztik azt a rövid idejű figyelmeztetést, amelyet a rengések kipattanásakor küldenek szét, és néhány másodperces előnyt jelent az embereknek, ez pedig elméletben életek sokaságát mentheti meg.

Egyenletesen érkezhettek a becsapódások

Egyenletesen érkezhettek a becsapódások

Több mint 500 nagy marsi krátert vizsgáltak át, és csoportosították őket különböző tulajdonságaik alapján, az eredményeket pedig a földi kráterekre is ki lehetett vetíteni.

National Geographic 2022. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket