Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként

Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten és ugyanazokat az iskolákat járta végig, amelyekben a 20. század több, befolyásos tudósa is megfordult, köztük Neumann János matematikus, Szilárd Leó és Wigner Jenő fizikusok. Miután ők négyen dolgoztak az atombomba kutatásán, ezért kollégáik gyakran mosolyogva „a magyar összeesküvőkként” emlegették őket.

Teller egyszer arról mesélt, hogy már kiskorában megszerette a matematikát. Ébren maradt az ágyban és matematikai problémákat oldott meg, például kiszámolta egy nap másodperceinek számát. Ügyvédként praktizáló édesapja viszont nem örült neki, amikor az ifjú bejelentette, hogy matematikus szeretne lenni.

„Apám azt mondta, hogy ebből nem tudok megélni, ezért kicsit fájt, amikor megegyeztünk abban, hogy kémiát fogok tanulni. De én csaltam. Kémiát és matematikát is tanultam. Két év után apám feladta, és azt mondta, hogy tanuljak azt, amit akartok” – emlékezett vissza Teller Ede, amit a Stanford Egyetem online portálja idéz.
A világhírű tudós 2003. szeptember 9-én hunyt el.

Életében több hullámvölgyet át kellett élnie, de évről-évre megtett egy lépést a világhírnév felé:
• 1927: egy fiatal professzor, Herman Mark a kvantummechanikáról, mint a kémia új alapjáról beszélt hallgatóinak Karlsruhéban, ezért döntött úgy Teller, hogy fizikus lesz;
• 1928: Teller leugrott a mozgó müncheni villamosról, ezért elveszítette egyik lábfejének egy részét;
• 1930: Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalkotója mellett megírja a disszertációját, Az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel;
• 1930-1933: a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegédje lett, majd magyar állami ösztöndíjjal Enrico Ferminél volt Rómában, illetve Rockefeller-ösztöndíjjal Niels Bohrnál Koppenhágában;
• 1933: feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Micit;
• 1933: a 27 éves Tellert professzornak hívták Washingtonba kvantummechanikát tanítani;
• 1936: Magyarországra látogatott;
• 1938: George Gamow és Teller Ede kidolgozta a termonukleáris magfúzió elméletét;
• 1939: megszervezte a Washingtoni Elméleti Fizikai Konferenciát, ahol Niels Bohr bejelentette a maghasadás felfedezését;
• 1941: Chicagóban Enrico Fermi olasz fizikus mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén;
• 1942: meghívták Los Alamosba, hogy ő is dolgozzon a hasadási atombomba konstrukcióján. Itt dolgozták ki a két félgömb gyors egyesítésével gyújtható uránbomba (Hirosima) és a plutónium
koncentrált berobbantásával (implózióval) működő bomba (Nagaszaki) szerkezetét;
• 1947: Teller lett a Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke, ekkor ismerte fel az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus);
• 1950: Teller javaslatára Truman elnök a hidrogénbomba kifejlesztése mellett döntött;
• 1951: megtörtént az első termonukleáris robbantás;
• 1959: az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban megrendezett tanácskozáson a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket és közgazdászokat;
• 1962: Enrico Fermi-díjat kapott a kémiai fizika és magfizika területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezetőszerep és a nemzetbiztonságot erősítő erőfeszítéseinek elismeréseként.
• 1990: hazalátogatott Magyarországra, ahol többek között a Paksi Atomerőművet is felkereste;
• 1994: megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet;
• 1997: neki ítélték a Magyarság Hírnevéért kitüntetést;
• 2001: Magyar Corvin-láncot kapott;
• 2003: Presidential Medal of Freedom (Szabadság Elnöki Medál).

Teller Edét gyakran a 20. század egyik legellentmondásosabb tudósaként emlegetik a hidrogénbomba kifejlesztőjeként betöltött szerepe, illetve a nukleáris arzenál szókimondó támogatása miatt.