Először végeznek régészeti projektet az űrben
A kutatást a földi környezetben gyakran használt próbagödrök ihlették.
Először indult régészeti projekt a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) – számol be a Phys.org. A vizsgálatot Alice Gorman, a Flinders Egyetem munkatársa és Justin Walsh, a Chapman Egyetem szakértője vezetik. A Nemzetközi Űrállomás Régészeti Projekt (ISSAP) célja az űrbéli lakóhely tanulmányozása.
„Mi vagyunk az elsők, akik megpróbálják megérteni, hogyan viszonyulnak az emberek azokhoz a tárgyakhoz, amelyekkel az űrben élnek együtt” – mondta Walsh. A kutató hozzátette, azzal, hogy régészeti módszereket alkalmazzák a világűrben, megérthetik, hogy miként alkalmazkodnak az emberek a teljesen új környezethez.
A projekt első szakaszában a legalapvetőbb régészeti technikát, a próbagödröt veszik alapul. A Földön a módszerrel 1 méter mély négyzet alakú területet ásnak ki, hogy kiértékeljék az adott területet, és megtervezzék a későbbi munkát. Az ISSAP keretében viszont ragasztószalaggal fognak egy területeket kijelölni az ISS-en, majd fotók révén mérik fel, hogy miként használják az adott teret. A kísérlet 60 napon át tart majd, a képek naponta készülnek.
A négyzeteket január 14-én hozta létre Kayla Barron, a NASA asztronautája. Az érintett terek különböző munkához vagy szabadidőhöz köthető helyeken, például egy konyhaasztalnál találhatóak. Az asztronauták saját döntésük alapján az amerikai laboratóriumi modul, a Destiny egyik állványán is kijelöltek egy megfigyelendő térrészt, abban bízva, hogy ez érdekes lehet a régészeknek.