Ha alszunk, az agyunk azért még figyel
Alváslaborban végzett vizsgálatok során izgalmas eredményekre bukkantak a szakemberek.
Egy svájci–osztrák alváskutatókból álló csoport azt vizsgálta meg, hogy miként reagál agyunk az alvás közben hallottakra. Az eddig is világos volt, hogy észleljük a környezetünket bizonyos módon, az azonban nem, hogy mit csinál az agy az így nyert adatokkal. A Journal of Neuroscience szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban számoltak be a tapasztaltakról.
A kutatók egy salzburgi egyetemi alvásközpontban poliszomnográfiás vizsgálatot végeztek, ennek során a teljes körül alvásvizsgálat része például az agyi elektromos aktivitás mérése is (EEG). A 17 résztvevő esetében 2, itt eltöltött éjszakán át, az alvás ideje alatt különféle hangingerek érték az alanyokat: vagy a saját nevüket, vagy idegen nevet hallhattak; vagy ismerős hang, vagy idegen hang beszélt hozzájuk. A vizsgálatok arra jutottak, hogy az ember alvás közben a számára idegen dolgokra figyelmet fordít, így például az idegen hangokra. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az alvó agy amolyan őrszem-üzemmódba kapcsolt, amelynek során a fontos külső ingereket az alvás ellenére is feldolgozta. Ezen szokatlan jellegű ingerek elemzése alapján képes az agy például azt eldönteni, hogy fel kell-e ébrednie.
Az EEG jelein a K-komplex nevű jellegzetes agyhullámok, amely a gyors szemmozgás nélküli (NREM) alvásszakaszban jelentkeznek, az idegen ingerek hatására gyakoribbak voltak, mint az ismerős hangingerek hallatán. Az idegen hangokra létrejött K-komplexeket nagy fokú aktivitás-változás kísérte, amely az ingerek feldolgozásához köthető a kutatók szerint, s az idegen, ismeretlen hangingerek erősebb, szinkronizált választ váltottak ki az agyban, mint az ismerős hangok.
A szakemberek úgy vélik, hogy a K-komplexek szerepe igen fontos lehet abban, hogy az agy leválogassa a számára lényeges információkat alvás közben.
Arra a különös dologra is fény derült az agyi aktivitás elemzéséből, hogy az agy még alvás közben is képes tanulni: az éjszaka első felében még idegen hangokra az idő előre haladtával egyre kevésbé reagált idegenként, vagyis ismerőssé vált számára a korábban idegen inger, megtanulta azt.
Az eredmények alapján a K-komplexek azok, amelyek során az agyunk az őrszem-üzemmódra vált, és képessé válik alvás közben is reagálni a különböző külső ingerekre.
Génvizsgálattal tisztázták az első földművesek kilétét
Az újkőkori forradalom, vagyis a letelepedés és a földműves-állattenyésztő életmódra való áttérés a közel-keleti régióban zajlott, ám eddig elég zavaros volt, hogy tulajdonképpen kik is tették meg ezt a fontos lépést.
Mitől erősek a madárfészkek?
A madárfészkek kis gallyak egymásra hatásán alapuló stabilitását vizsgálták meg és feltárták azokat a mechanikai hatásokat, amelyek egyben tartják a fészkeket.
Javítható a búza minősége és mennyisége
A kalászban növekvő szemek mennyisége attól függ, hány egyedi virág alkotja a kalászvirágzatot, egy új kutatás szerint ez akár negyedével is növelhető.
Biocement megújuló forrásokból
A szingapúri kutatók fejlesztésében készült anyagot már a gyakorlatban is használják.
Hogyan működnek a segítő bélbaktériumok?
Az elmúlt pár évtizedben nagyon sokat hallhattunk az egészséges bélmikrobiom fontosságáról, egy új kutatás kiderítette, miként is segítenek a jótékony hatású mikrobáink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
