Ennyi édesvizet adott az A-68A jéghegy Déli-Georgia tengerének
A Larsen-selfjégről 2017-ben leszakadt óriás jéghegy a hatodik legnagyobb jéghegyként kezdte pályafutását, amely 2021-ben ért véget.
A Leedsi Egyetem számolt be arról a kutatási eredményről, amelyben a közelmúlt leghíresebb jéghegyének, jégtáblájának hatását mérték fel. Az A-68 jelű jégtábla 2017-ben a Larsen-selfjégből szakadt le, majd 3,5 évig tartó, több mint 4000 kilométernyi sodródást követően a Déli-Georgia szigete menti tengerben végezte be sorsát, apró darabokra esett szét s végül elolvadt.
A Remote Sensing of Environment szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban az angol kutatócsoport azt számolta ki, hogy mennyi édesvíz került a Déli-Georgia körüli óceáni ökoszisztémába a jéghegynek köszönhetően: az elolvadását hozó utolsó 3 hónap alatt 152 milliárd tonna.
A kutatók a műholdas távérzékelés adatai alapján elemezték azt, hogy a gigantikus jégtábla mikor mennyivel vált vékonyabbá, vagyis mennyi víz olvadt ki belőle útja során. Ennek az olvadásnak volt köszönhető az, hogy a Déli-Georgia közeli sekély vizekben se akadt el, hanem tovább tudott kicsit sodródni. Ha elakadt volna, annak a helyi élővilágra nézve igen súlyos hatásai lehettek volna.
Mindemellett a végső olvadása során is igencsak jelentős befolyást gyakorolhatott az óceánra a rengeteg édesvíz. A kutatók következő célja az, hogy kiderítsék, ez a sok édesvíz pozitív vagy negatív hatású volt-e a Déli-Georgia körüli tengeri ökoszisztémára.
A jégtábla az első két éve során alig-alig olvadt, hisz az Antarktika közelében maradt, a Weddell-tenger hideg vizében, ám, amint észak felé vette útját a Drake-átjáróba, elkezdett vékonyodni: az eredet 235 méteres vastagságából 67 métert elveszített, s a legtöbbet akkor, amikor a Déli-Georgia közeli tengerre ért.
A gyakori műholdas méréseknek köszönhetően részletes kép rajzolódott ki a jéghegy sorsáról. A Déli-Georgia közeli vizekben a jéghegy már csak 141 méter vastag volt, és ez pont elég volt ahhoz, hogy az alig 150 méter mély tengerben elkerülje a fennakadást.
A jéghegyből kiolvadó hideg édesvíz nem az egyetlen dolog, amit a Déli-Georgia körüli tenger kapott, a jéghegyben lévő tápanyagok, üledékek szintén kioldódtak. Emiatt is kérdéses, hogy milyen hosszabb távú hatása lesz az A-68A itteni végzetének a rendkívül gazdag élővilágú szigetre és környezetére.
Élve főzés: egyre biztosabb, hogy a homárok is éreznek fájdalmat
Újabb kutatás igazolja azt a feltételezést, hogy a királyhomárok nemcsak reagálnak az ártalmakra, hanem érzik is azokat.
Nem a légköri oxigén mennyisége miatt nincsenek ma óriásrovarok
A karbon időszak rovarairól jól ismert, hogy hatalmasra nőttek, ekkor éltek például a sólyom méretű szitakötők.
Ez volt minden idők legnagyobb rágcsálója
A faj nagyjából 2 millió évvel ezelőtt halhatott ki.
Kiderült, miért nem bírják a növények az aszályt
Az, hogy egy növény képes-e vizet felvenni a talajból, egyáltalán nem a növénytől függ, ez pedig megmagyarázza, miért nem sikerült eddig igazán aszályálló növényeket kinemesíteni.
A véletlennek köszönhetően gyógyulhatott meg egy HIV-beteg
A szakértők nem tudták, hogy az őssejt-terápia donorja egy értékes, ritka mutációt hordoz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
