Mennyit ér a földrengés-figyelmeztetés?

Az USA Geológiai Szolgálata (USGS) üzemelteti azt a rendszert, amely elektronikus üzenetben küld figyelmeztetést, ha egy földrengés veszélyezteti az adott felhasználót. Ez úgy zajlik, hogy a rengés kipattanásakor az SMS gyorsabban eléri az embert, mint maga a rengéshullám, így akadhat elegendő ideje ahhoz, hogy menedéket keressen, vagy például egy épület automatikája lezárhassa a gázt, leállítsa a gyártósorokat, vagy kinyissa a liftajtókat, stb.

A The Conversation hasábjain az Oregoni Egyetem professzora, Dare A. Baldwin elemezte, hogy miként reagálnak az emberek a kapott figyelmeztetésekre. Bár a figyelmeztetés technológiája elképesztően modern és jól használható, csak akkor ér valamit, ha a célszemélyek értik, mit kell tenni ilyenkor, s meg is teszik azt.

Baldwin egy olyan sokszínű kutatócsoport tagja, amelynek a feladata az ilyen figyelmeztetések fejlesztése és az ezzel kapcsolatos geológiai, katasztrófa-kutatási, pszichés, társadalmi és technikai hatások felmérése. E munka része, hogy rengések során készült videókat (pl. biztonsági kamerák felvételeit) elemzik, amelyekből kiderül, mit is csinálnak ilyenkor voltaképp az emberek.

A figyelmeztetés még akkor is segíthet, ha a rengés kezdete után érkezik – ez van, ha valaki közel van az epicentrumhoz – így ugyanis azonnal ráébredhet, hogy épp mi is történik körülötte, ez pedig segítheti a helyes viselkedést. Ha távolabb él valaki az epicentrumtól, akkor másodpercekkel, akár több tíz másodperccel is megelőzheti a rengést a figyelmeztetés, ilyenkor lehet a legtöbb haszna annak. A USGS üzemeltette ShakeAlert csak nemrégiben kezdte a szolgáltatást, és csupán egy megfelelő applikációt kell hozzá letölteni az okostelefonra. Az üzenetekig hosszú évek kutatásai vezettek el, a korábbi tapasztalatok alapján fogalmazták meg, miket tartalmazzanak ezek az üzenetek.

Az első független visszajelzéseket 2021 végén kapták a szakemberek, amikor egy kaliforniai rengés (Petrolia) üzeneteire adott emberi reakciókat elemezhettek. A különböző biztonsági kamera felvételek egészen másról vallanak, mint az emberi elbeszélések! A kamerák sok tanácstalan embert mutatnak, ahelyett, amit a rengésveszélyes helyeken tanítanak: a DCHO betűszó azt takarja, hogy „drop, cover and hold on”, vagyis térdelj le, keress védett helyet és tarts ki. Elképesztően ritka, hogy egy rengéskor ennek megfelelően viselkedjenek (kivétel pl. egy alaszkai iskolát, ahol a tanár és az egész osztálya azonnal, hibátlanul végrehajtotta egy 7,2-es rengéskor, lásd az alábbi videóban).

A Petrolia-rengéskor készült felvételeken még az is látszik, hogy az emberek elképednek a figyelmeztető üzeneten, de semmit se csinálnak, az ekkor készült videókon egyetlen egy DCHO-t betartó embert se láttak. Az emberek mutogatták egymásnak a riasztást, álltak, ahol voltak, és nézték, ahogy rázkódnak körülöttük a tárgyak… Hasonló reakciókra derült fény több helyen végzett felmérésekből: az emberek a rengéskor egyszerűen lemerevednek és semmit se csináltak. A társadalomkutatók szerint ráadásul ragályos is az ilyen viselkedés: ha valaki tudja is, hogy mit kéne tenni, de körülötte senki se tesz semmit, akkor egyszerűen szégyell cselekedni.

Baldwin azonban úgy véli, ha a DCHO-t követi valaki ilyenkor, annak hasonlóan ragályos folytatása lehet, s ezzel, mindennapi hősként megmenthetjük nemcsak magunkat, de a környezetünkben lévőket is.