A legnagyobb dinoszauruszok kialakulását és mozgását vizsgálták
Az 50 tonnás óriások, mint például a diplodocus izomzatának vizsgálata segít a hatalmas termet kialakulását is megérteni.
A Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével született az a tanulmány, amelyben a hatalmas méretű dinoszauruszok kialakulását és mozgását tárták fel. A Royal Society Open Science folyóiratában közzé tett tanulmány rendkívül részletes anatómiai vizsgálatokat közölt, amelyek a csontmaradványok alakja alapján a végtagcsontokra tapadó egykori izomzatot rekonstruálta.
A legérdekesebb eredmény az volt, hogy a hatalmasra nőtt szauropodák elődjei az egészen kicsi, nagyjából farkas méretű, két lábon szaladgáló thecodontoszauruszok voltak, amelyek kb. 205 millió éve, a triász idején a mai Nagy Britannia területén is éltek. Ez az állat 1836-ban az egyik első megtalált, és a tudósok által elsőként leírt dinoszauruszok közt volt, azonban, amint a mostani vizsgálatokból kiderült, még mindig van új mondanivalója számunkra.
Anthonio Ballell, a kutatás vezetője elmondta, hogy a Bristoli Egyetem rengeteg thecodontoszaurusz-csontot őriz, amelyeket a város környékén találtak, és ráadásul kiváló állapotban maradtak ránk. Ennek köszönhetően kis egyenetlenségek formájában olyan részletek is felfedezhetőek a csontok felületén, mint az izmok feltapadásának helyei. Ezek alapján a végtagok izmainak alakját és állását is rekonstruálni lehetett, s ennek köszönhetően modellezni azt, hogy miként jártak az egykor élt állatok.
A thecodontoszaurusz ezen rekonstrukciós modellezés alapján meglehetősen gyors állat lehetett, a mellső végtagjait pedig járás helyett valószínűleg a dolgok megfogására használta. Ez ellentétes a nagyra nőtt rokonok, a szauropodák végtaghasználatával: az óriások részint annak köszönhetően válhattak óriássá, hogy a négy lábon járást választották stratégiájuknak. Az is világossá vált, hogy a thecodontoszauruszokban már kifejlődtek ennek az alapjai, az izomzat anatómiája már ebben a korai fajban is jelen volt.
Az izgalmas eredmények azonban számos új kérdést is felvetettek, mint például azt, hogy miként alakulhatott át a kicsiny állatokból óriássá válás során a testtartás és a járás? A thecodontoszaurusz izomzatának rekonstrukciója ennek az evolúciós folyamatnak a kezdetéről árult el igen sokat.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
