Mégsem a hús tett emberré minket?

A George Washington Egyetem szakembere vezette nemzetközi kutatócsoport a PNAS tudományos folyóiratban közölt új tanulmányában azonban kételyt ébreszt az elterjedt elmélettel szemben.

A Homo erectus mintegy 2 millió éve már olyan, az emberre jellemző tulajdonságokkal rendelkezett, mint a nagy agyméret, s ezt a modern emberhez elvezető evolúciós lépést sokan a megnövekedett húsfogyasztáshoz kötik. Habár a húsfogyasztás régészeti bizonyítékai valóban drámaian gyarapodnak a H. erectus megjelenését követően, a kutatócsoport úgy véli, ezt legnagyobb részben megmagyarázza az e korra irányult sokkal több kutatói figyelem.

„Paleoantropológusok generációi jártak azokra a kiváló állapotú lelőhelyekre, mint az olduvai hasadékvölgy, azzal a céllal, hogy a húsfogyasztás bizonyítékait tárják fel, és sikerrel is jártak. Lélegzetelállító bizonyítékokat találtak az előemberek húsevésére, s ezzel még jobban megerősítették, azt az elképzelést, hogy 2 millió éve drámaian megnőtt a húsfogyasztás” – mondta W. Andrew Barr paleoantropológia adjunktus, a kutatás vezetője. Hozzátette, ha más afrikai helyszínek leleteit is figyelembe veszik, akkor ez a „hús miatt váltunk emberré” elmélet kezd szétesni.

Barr és kollégái 59 afrikai lelőhelyről, 2,6-1,2 millió év közti időszakból származó olyan leleteket összesítettek, amelyek korábbi tudományos publikációkban már megjelentek, és felmérték az emberelődök húsfogyasztására utaló jeleket. Olyan adatokat vizsgáltak pl., mint az állati maradványokat tartalmazó lelőhelyek száma, az állati csontok mennyisége és elterjedése, amelyeken vágásnyomokat találni.

Arra jutottak, hogy amikor minden ismert lelőhelyet és adatot összegeznek, akkor egyáltalában nem lehet tapasztalni kiugró növekedést a húsfogyasztásban a H. erectus megjelenésével. Annál több volt viszont a húsevést mutató lelet, minél alaposabban tártak fel egy-egy lelőhelyet, ez azonban csak a feltárások mennyiségével mutatott összefüggést. (Könnyebben megérthetjük ezt, ha arra gondolunk, hogy manapság úgy tűnik, gyakoribbak például a vulkánkitörések, holott a helyzet csak annyit változott, hogy a műholdaknak és az internetnek köszönhetően a világ legtávolabbi zugából is ideér ezek híre, vagyis többről szerzünk tudomást, ám a geológiai bizonyítékok szerint pont annyi van ma is, mint korábban.)

A kutatók szerint érdemes volna elgondolkodni valami egyéb evolúciós hatáson, amelynek köszönhetően emberré váltak elődeink. Vannak ugyan alternatív elképzelések, ám azok nélkülözik az átfogó régészeti bizonyítékokat, így további ötletekkel is érdemes volna előállni.