Anglia első gömbvilláma egy középkori krónikában

Canterburyi Gervase krónikás szerzetes 1195-ben készített bejegyzése szerint 1195. június 7-én „különös jelenség ereszkedett le London közelében”, amikor egy sötét felhő jelent meg fehér kitüremkedéssel, amiből azután egy tüzes gömb vált ki és a folyó felé ment.

A jelenségről a Durhami Egyetem kutatói, Brian K. Tanner fizikus és Giles Gasper történész úgy gondolják, Anglia legkorábbi gömbvillám észlelése lehetett, számolt be a Phys.org tudományos hírportál.

Canterburyi Gervase (1145-1210) bencés szerzetes igen megbízható krónikás volt, ahogy nagyon sok kortársa is, még azokban az esetekben is, amikor általuk nem ismert, nem értett jelenséget kellett leírni, a középkori szövegekből számtalan izgalmas időjárási vagy csillagászati eseményt lehet kibogarászni. Habár Gervase legnagyobb részben az otthona, a Canterburyi Katedrálishoz tartozó apátság ügyeiről, az egyházi vitákról, a királyi és nemesi tettekről, illetve a történelmi eseményekről írt, ám érdekelték a természeti tünemények, események is. Ennek köszönhetően megemlékezett áradásokról, különleges „égi jelekről”, földrengésről, éhínségről is. A középkori krónikások nagyon sok hasonló égi jelet örökítettek meg leírásaikban, még ha ezekhez helytelen következtetéseket is társítottak, a leírások maguk igen hasznos alapanyagot szolgáltatnak a kutatóknak. Maga Gervase 1173-ban egy sarki fényről írt például „Kicsivel éjfél után csodajel jelent meg az égen, kelet és nyugat közt az északi égbolton piros szín pompázott, amelyet fehér sugarak is díszítettek, hol oly vékonyak, mint egy lándzsa, hol szélesek, mint egy asztallap, itt is és ott is felfelé növekedtek hirtelen a földből az égbolt felé. Az említett fehér sugarak olyanok voltak, mint amikor a napfény áttör a vastagabb felhők közt”.

A két kutató most nemcsak a feltételezhető gömbvillám leírását hasonlította össze modern kori leírásokkal, hanem Gervase hitelességét is ellenőrizte az általa rögzített eseményeken, mint például egy napfogyatkozás leírásán át. Ez alapján vélik úgy, hogy a feljegyzés megbízható feljegyzése egy, a Temze felett megjelent gömbvillámnak.

Gervase latinul írott krónikája három korabeli másolatban maradt fenn, amelyekből kettőt a Cambridge-i Egyetem őriz. Munkáinak jó része csak latin eredetiben (William Stubbs 19. századi átírásában) hozzáférhető.

Tanner professzor elmondta: „A gömbvillámok igen ritka időjárási jelenségek, amelyeket ma sem értünk még. Gervase leírása a felhőből kiemelkedő fehér anyagról, a tüzesen forgó gömbről, amely vízszintesen is mozog nagyon hasonlít a gömbvillámok korábbi és modern kori leírásaihoz is.”

A professzor szerint sokszor csak legyintünk a középkori leírásokra, az azokat átitató babonás megjegyzések miatt. Ez a gömbvillám azonban minden valószínűség szerint jelentős esemény lehetett, ha bekerült a krónikába is.

A felfedezésről a Weather szakfolyóiratban közölt tanulmány számol be.