Hatalmas napkitörés volt 9200 évvel ezelőtt

A Lundi Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport grönlandi és antarktiszi jégmintákat elemezett, és az ezekben talált egyes izotópokból következtetett vissza a régmúlt naptevékenységére. A Napból érkező nagyenergiás részecskék a földi légkörrel találkozva létrehoznak bizonyos, az ilyen eseményekre jellemző izotópokat, amelyek azután beépülnek többek közt a lerakódó jégbe is. Az így létrejött szén 14-es, berillium 10-es és klór 36-os izotópok arányaiból pedig ki lehet számítani, hogy milyen volt a bolygónkat elért napkitörés. A földi műszeres mérések kora óta észlelt legnagyobb kitörés (1956. február) esetében azonban a gleccserek jegében nem maradt nyoma annak, hogy a berillium 10-es izotóp mennyisége egyébként kb. 5 százalékban megemelkedett, így a most felfedezett esemény különösen nagy jelentőségű.

A 9200 évvel ezelőtti esetben a számítások azt mutatták, hogy a műszeres mérések korának legerősebb napkitöréseinél is legalább két nagyságrenddel nagyobb volt, vagyis kb. százszor erősebb! A legkülönösebb azonban nem is ez volt, hanem az a tény, hogy egy olyan időszakban következett be a kitörés, amelynek során egyébként igen alacsony volt a Nap aktivitása.

A Nature Communications folyóiratban közzé tett tanulmány szerint azonban úgy tűnik, a napciklusnak nem minden esetben az aktívabb szakaszából várhatjuk az igazán nagy napkitöréseket.

Mivel a naptevékenység előrejelzése még gyerekcipőben jár, az ilyen adatok különösen fontosak. Bár egy hasonló nagyságú napkitörésnek a bolygónkra nézve is bőven lennének súlyos következményei, az űrhajózás korában azt is figyelembe kell venni, hogy miként hat az űrhajósokra egy ilyen esemény. A Nemzetközi Űrállomás kellően képes megvédeni az ott dolgozókat (az Apollo-korszakban azért voltak necces helyzetek), azonban akár a Holdon, akár majd a Marson is különös figyelmet kell fordítani erre.

A jégfuratok izotópvizsgálata időigényes és költséges munka, ám van létjogosultsága, mivel a hasonló léptékű napviharokról alig tudunk valamit, ezért a kockázatbecslésekben sem szerepelnek. A modern technikai civilizáció számára nélkülözhetetlen navigációt, elektromosságot vagy épp a kommunikációt egy ilyen nagyságú napkitörés globálisan ellehetetleníthet.