1500 éve egy üstökös robbanhatott fel Észak-Amerika felett

Az Ohio-folyó völgyében találták meg az égitest felrobbanására utaló nyomokat a Cincinnati Egyetem kutatói, és ezzel a Hopewell-kultúra hanyatlásának okára is következtettek.

A Hopewell-kultúra a földépítményeiről (sáncok, halmok) híres, a mai USA keleti részén, egészen a Mexikói-öbölig elterjedt kultúra volt, amely azonban mintegy 1500 éve gyors hanyatlásnak indult. A kutatócsoport most 11, e kultúrához köthető lelőhelyen talált szferulákat, valamint platina- és irídium-többletet, illetve égésre utaló faszén-maradványokat mutatott ki, ezek a jelek pedig egy égitest légköri megsemmisülésére utalnak. Az időszak egybeesik azzal is, amikor a kínai csillagászok 69 üstököst figyeltek meg.

A közelmúltban több, az elmúlt évezredekben lezajlott hasonló eseményre is fény derült, például Argentínában, illetve a Jordán-völgyében is egy-egy légkörben felrobbant égitest nyomait tárták fel. Ezeket az eseményeket a közelmúltban, 2013-ban Cseljabinszk felett, illetve kissé régebben, 1908-ban a Köves-Tunguszka-folyó feletti régióban történt légköri robbanásokhoz lehet hasonlítani, persze a nagyságrendek eltértek.

A jelek alapján egy kb. 23 ezer négyzetkilométeres területen éreztette a hatását a robbanás, és ennek a középpontjában (pontosabban a robbanás helyszínén) egy üstökös alakú földhalmot is építettek az őslakosok – ennek a nyomai mára eltűntek, sajnos teljesen beépült a helyszín. Emellett, amint azt a kutatás vezetője, Kenneth Tankersley professzor (akinek felmenői itt éltek), elmesélte, a Hopewell indiánok utódai, az alonkinok és irokézek számos törzsének legendái is megemlékeznek az eseményről. Egyik szerint szarvas kígyó repült át az égen és köveket szórt a földre, majd belevetette magát a folyóba. Egy másik legenda égi párducról számol be, amely erdőket döntött ki, egy megint másik szerint pedig a Nap zuhant a Földre, de van, amelyben egy sötét, az égen végigrobogó felhőt láttak, amit egy tüzes lándzsa semmisített meg. Ezek a leírások látványukban megfeleltethetők annak, amit például a Tunguz-esemény kapcsán meséltek a szemtanúk.

A kutatók szerint a robbanásnak igen súlyos hatása lehetett a korabeli mezőgazdaságra, ekkor még nem tudtak például nagy mennyiségű kukoricát biztonságosan tárolni, és ha a tűzvészben megsemmisült a tartalék, ahogy sejtik, annak jelentős hatása volt az egész társadalomra. Ha a robbanás erdőket is letarolt, ahogy a Tunguz-eseménynél, azzal más élelemforrást, például a tápláló diókat is elveszítették.

A kutatók elmondták, hogy még rengeteg kérdés van, ám a felfedezésből akár egy olyan tudományterület is kifejlődhet, amely a hasonló égi események régi kultúrákra gyakorolt hatását tárja majd fel.