Utószülött bolygók

A Leuveni Egyetem kutatói egy, a Tejútrendszer bizonyos kettőscsillag-rendszereinek felmérése során úgy találták, hogy egyes esetekben a haldokló csillagnak is születhet bolygója, ha pedig beigazolódik a felfedezés, akkor át kell kissé alakítani a bolygók kialakulásának elméletét. A felfedezésről az Astonomy & Astrophysics szakfolyóiratban számoltak be.

A bolygók a születő, fiatal csillagok körüli, ún. protoplanetáris korongokból jönnek létre, azonban ilyen, porból és gázból álló korong nemcsak újonnan kialakult csillag körül lehet. Képződhetnek ilyen korongok például olyan kettőscsillag-rendszerekben, ahol az egyik csillag haldoklik, és ennek során kilökődik az anyaga egy része. Ilyenkor a csillagtárs gravitációja hatására a kilökődött anyag a protoplanetáris koronghoz nagyon hasonló, lapított, forgó koronggá áll össze.

Az ilyen kettős rendszerekben nem ritka, hogy a kialakult korongok a bolygóképződés jeleit mutatják, amint azt a holland vezetésű kutatócsoport felfedezte. A korongok mintegy tizedénél vették azt észre, hogy a bolygók születésekor megszokott módon kialakuló rések jelentek meg a korongokban. Egy ilyen résben egy bolygókezdemény gyűjthette össze az anyagot, és ez nem a csillag keletkezésekor jött létre, hanem épp a csillag élete végén.
Emellett a kutatók azt is látták a rendszer vizsgálatakor, hogy a nehéz elemek, mint például a vas nem igazán volt kimutatható a haldokló csillag felszínén, így gyanús, hogy a bolygó gyűjthette azt is össze.

Amennyiben új megfigyelésekkel sikerül majd ezt az elméletet megerősíteni, és kiderül, hogy tényleg a haláltusájuk végén járó csillagok körül születtek új bolygók, akkor az kihívás elé állítja a bolygók kialakulásának elméletét. A holland kutatók maguk is szeretnének pontosabb adatokat gyűjteni, ezért az Európai Déli Obszervatórium (ESO) óriásteleszkópjaival fognak majd további vizsgálatokat végezni a tíz „gyanús” rendszeren.