Mi történik, ha a villám belecsap egy fába?

A Melbourne-i Egyetem botanikus kutatója, Gregory Moore a The Conversation-ben mesélte el, mi is zajlik akkor, ha egy fába csap a villám. Azt a legtöbben már gyerekként megtanuljuk, hogy zivatarban sose keressünk menedéket fa alatt vagy ugyanoda sose csap kétszer a villám. De vajon e szabályok miként vonatkoznak a fákra? Az idős fák gyakran a környezetük legmagasabb pontjai, így nagyobb esélyük is van arra, hogy megtalálja őket egy villám. Az ember azt hinné, hogy a villámcsapás egyúttal a fa végét is jelenti, azonban a valóságban igen nagy különbségek lehetnek a villámcsapások hatásában.

A kár függ a fafajtól, magától a villámtól, illetve attól is, hogy mennyire volt vizes a talaj, ahova lecsapott a villám. A villámcsapások akár egymillió volttal és húszezer Celsius-fok hővel is járhatnak, ha egy ilyen nagy erejű villám talál meg egy fát, akkor annak a fának biztosan vége. A fa belsejében a nedvek azonnal gőzzé válnak, s ennek hatására a fa szó szerint felrobbanhat, vagy nagy darabok szakadhatnak ki belőle, illetve a kérgéből. Erre mutat tökéletes példát a fenti videó.

Maga a fa nem jó vezető, és ha az esőtől vizes a fa kérge, a villám egyszerűen e vizes külsőn jut le a talajig, s ilyenkor nem sok kárt okoz a fának. A fa kérgén maradhatnak kormos nyomok egy ilyen villámcsapást követően, ám ezen kívül köszöni, de vígan él tovább.

Van, hogy a fa egyik oldalát találja el a villám, ilyenkor letörhetnek azon az oldalon az ágai, s a villám a törzsön keresztül halad lefelé. Ezek a sérülések feltűnőek, a kéreg alatt a faanyag gyakran elhal, így kialakulhatnak a fa belsejében üregek. Ezeket a sérüléseket is túlélheti azonban a fa, ha nem túl nagyok. A Melbourne-i Egyetem parkjában is áll egy juhar, amely hasonló villámkárt szenvedett el, és sokan azt hitték, elpusztul, de a fa mégis túlélte. A 30 évvel ezelőtti villámcsapás egykori hege begyógyult, ám alatta van a fában egy kis üreg.

Az is előfordul, hogy a fa nem a villámcsapás után közvetlenül, hanem csak egy évvel később pusztul el. Ilyenkor a villám miatt megsérült a fa anyagcseréje, vagy, mert képtelenné vált a sérülés helyén keletkezett gombákat vagy farontó rovarokat visszaverni. Az is lehet, hogy míg a felszínen a fának semmi baja, a villám a gyökérzetén haladt át, és azt tette tönkre. Ha csak a gyökerek egy része sérült, a fa haldoklása is hosszabb időt vehet igénybe. Alapvetően érdekes dolog megfigyelni egy villámcsapás után egy fa sorsát!

A fenyőfélék könnyebben pusztulnak el villámcsapástól, mint például a tölgy vagy az eukaliptusz. Ha egy környezet legnagyobb fája már túlélt egy villámcsapást, semmivel se csökken az esélye egy következőnek, hisz a fa továbbra is a környezete legmagasabb pontja marad. Épp ezért ne is higgyük el, hogy nem csap kétszer ugyanoda a villám!