Magyar származású Nobel-díjas, a holográfia feltalálója
1979. február 9-én hunyt el Londonban a Nobel-díjas villamosmérnök.
A magyar származású villamosmérnök számtalan találmánya és szabadalma bizonyította zsenialitását. Gábor Dénes munkásságát a tudományos világ 1971-ben Nobel-díjjal ismerte el. A világszerte híres professzort a holográfia atyjaként is szokás emlegetni. Az elektronfizika professzora munkája során foglalkozott még nagy sebességű oszcilloszkóppal, fizikai optikával, sőt a televízióval, de az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Az Imperial College londoni tudományegyetemen külön termet neveztek el róla és a 72071 Gábor kisbolygó is a nevét viseli.
De lássuk, milyen fontosabb életesemények vezettek a tudományos elismeréshez:
• Gábor Dénes 1900. június 5-én Günszberg Dénes néven látta meg a napvilágot;
• műszaki érdeklődését édesapjától örökölhette, aki a Magyar Általános Kőszénbánya alkalmazottja volt;
• angol, francia, német nyelveket tanult;
• 10 évesen adta be első szabadalmát is az aeroplán körhintára;
• először a Műegyetem Gépészmérnöki karán tanult;
• később átiratkozott a berlini-charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki szakára;
• Einstein szemináriumait is hallgatta;
• dolgozni is Németországban kezdett: 1924-ben megszerezte a diplomát és azonnal elhelyezkedett a Siemensnél;
• együtt dolgozott Szilárd Leóval: együtt fejlesztették ki a töltéssel rendelkező, elemi részecskék sebességének gyorsítását lehetővé tevő, ciklotront;
• doktori értekezését 1927-ben a katódoszcillográfról írta;
• plazmajelenségek vizsgálatával foglalkozott;
• 1934-ben Angliában telepedett le, ahol a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott;
• kutatási területe az elektronoptika volt, de megrendelést kapott egy háromdimenziós mozi létrehozására is;
• a háborút követő években az elektronmikroszkóp felbontásának növelésével foglalkozott;
• 1947-ben ismerte fel, hogy a tárgyról visszavert hullámoknak nem csak intenzitását, de amplitúdóját és fázisát is mérhetjük és rögzíthetjük is: elektronoptikai kísérletei vezettek a holográfia (holo = egész) felfedezéséhez, és az első hologram (magyarul: telje kép) elkészítéséhez;
• 1958-ban már sikeres kísérleteket végzett a lapos képcsöves TV kifejlesztésén,
• a lézertechnika és a holográfia egyesítésével lehetővé vált a lézerhologramok készítése;
• a holográfia kutatásáért 1971-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
Az Imperial College 1958-ban kifejezetten Gábor Dénesnek hozta létre az úgynevezett alkalmazott elektronfizikai tanszéket. A Nobel-díjas fizikus nyugdíjazásáig, 1967-ig dolgozott itt. Egy tanítványa szerint: „Kutató diákjait tekintette legértékesebb művének, laboratóriumát pedig a földi paradicsomnak”. Élete utolsó tíz évében leginkább a jövő kérdései foglalkoztatták. Ahogy fogalmazott: „egy érett társadalom érdekében kell dolgoznunk, amely stabil számbelileg és anyagi termelésben, ökológiai egyensúlyban van a föld erőforrásaival.”
Gábor Dénes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is. Nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 1979. február 9-én, 79 éves korában, Londonban távozott el az élők sorából.
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
