A pteroszaurusz ebben is hasonlított a madarakra

A késő jura időszakból származnak azok a kínai pteroszauruszok, amelyek maradványait vizsgálva az állatok étrendjéről is kaphattunk információkat. Ahogyan ma a bagolyköpetekből megismerhető, milyen étrendet tart az adott bagoly, úgy ezek a pteroszauruszok is az emésztetlen táplálékmaradványaikkal árulták el, mint ehettek 150-200 millió évvel ezelőtt.

Két, egyaránt a Kunpengopterus sinensis fajba tartozó pteroszaurusznál is megtalálták ezeket a megkövült „köpeteket”, és a kínai kutatócsoport a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban számolt be az elemzés eredményeiről.

Ezek alapján a köpetekben halpikkelyeket tudtak azonosítani, amelyek a pteroszauruszokkal azonos életközösség, a Janliao-bióta tagjaként előkerült halmaradványoknak feleltek meg (e halak mára kihaltak). Mindkét pteroszaurusz ugyanazon halfajt fogyasztotta, a kisebb állat kisebb halra vadászott, míg a nagyobbik halból is nagyobbat választott magának – legalábbis a megkövülésüket megelőzően. Feltételezhető az is, hogy nem opportunista dögevők, amelyek az alkalmasint a partra vetett haltetemet ették, hanem aktív vadászok lehettek ezek a pteroszauruszok.

A köpetek elemzéséből további következtetéseket is levontak a kutatók: a pteroszaurusz emésztőrendszere két részből állt, ebben is a madarakra hasonlítottak, ugyanis rendelkeztek egy zúzógyomorral, egy második gyomruk pedig savakat termelt a táplálék emésztéséhez. A zúzógyomor volt az, amely a nem emészthető részeket kis csomókká tömörítette, amelyet azután a pteroszaurusz kiöklendezett, ahogy a mai baglyok is teszik például az egércsontokkal.

A repülő élőlényeknek a repüléshez sok energiára van szükségük, ám nincs szükségük felesleges teherre, amit az emészthetetlen táplálékrészek jelentenek, részint ezért lehetett elterjedt a repülő állatok körében ez a típusú gyors előemésztés.