A dinoszaurusz torokfájása
Most először találtak olyan felső légúti betegségre utaló jeleket nem madár dinoszaurusznál, amelyeket csak a madaraknál ismertünk korábban.
A csontmaradványokból csupán olyan betegségekre tudunk következtetni, amelyek magukat a csontokat (is) érintik, hogyan derülhetett akkor fény egy dinoszaurusz torokfájására?
A dinók légúti rendszere a madarakéhoz hasonló felépítésű volt, a csontváz fej mögött elhelyezkedő részébe ágyazódó szervekkel, így e szervek elváltozásai befolyással voltak a csontokra is. Nemrégiben olyan, csonton látható jelekre bukkantak, amelyek egy, a madarak légzsákgyulladásához hasonló, betegségre utalhatnak.
A Montana államban felfedezett, Dolly becenevű 150 millió éve élt, de fiatalon elpusztult szauropoda lett a legkorábbi olyan dinó, amelyen légúti megbetegedést „diagnosztizáltak” a paleontológusok. A légúti fertőzés az állat csontjára is átterjedt, ennek köszönhetően maradtak nyomai.
Dolly, aki alig 20 éves lehetett, amikor elpusztult, és csupán 18 méter hosszú volt, a hosszú nyakú diplodocus-félékhez tartozhatott. A kutatók az állat koponyáját és első hét nyakcsigolyáját elemezték, ez utóbbiakban húzódtak a légzsákok, amelyek a tüdőhöz, illetve a légzőrendszer más részeihez kapcsolódtak. A mai madarak nyaki csigolyái igencsak hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Azonban Dolly csigolyáin szokatlan kinövéseket találtak a vizsgálatok során, s az e csontokról készült, azok mikroszerkezetét is megmutató CT felvételekből kiderült, hogy a kinövések nagy valószínűséggel egy, a légzsákokat érintő fertőzés következtében alakultak ki, hasonló módon, mint a mai madaraknál ismert egyes légúti betegségek során is előfordul.
Milyen tünetei lehettek Dollynak? A légzsákgyulladást ma számos baktérium vagy gomba is kiválthatja, a tünetei pedig olyanok, mint a köhögés, torokfájás, láz, légzési nehézség, orrfolyás. Ahhoz, hogy ez a csontokon is elváltozást okozzon, arra volt szükség, hogy e betegség elhúzódóvá, idültté váljon.
Az eddigi legkorábbi ismert légúti fertőzött dinó egy szintén hosszú nyakú titanoszaurusz volt, amely „csak” 100 millió éve élt. A tengeri őshüllők (ezek nem dinoszauruszok) közt azonban találtak egy 245 millió évvel ezelőtti példányt, amelyben a tuberkulózisra hasonlító elváltozásokat ismertek fel.
Így reagál az agyunk a zene ritmusára
Az ELTE kutatói választ találtak arra, miért nem tudja mindenki követni a zene ritmusát.
Új megoldásokat fejlesztenek a Lyme-kór ellen
Aki szeret túrázni, kempingezni vagy bármilyen más erdei, kerti tevékenységet végezni, valószínűleg figyelmeztették már: vigyázzon a kullancsokkal.
Hogyan szerezte a tulipán a csíkjait?
A tulipán színtörés vírus hozta létre a holland tulipánmánia időszakának legdrágább virágait, amelyeket egyedi csíkjaik tettek különlegessé.
Jó lenne, ha felnőttként is tudnánk új fogat növeszteni
Jelenleg ha egy felnőtt elveszíti a fogát, vagy műfogsorral, vagy fogbeültetéssel tudja azt pótoltatni, azonban egyik sem igazán tökéletes.
Fiatalító eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók
A Stanford tudósainak köszönhetően elérhető egy egyszeri antitest-kezelés, amely idősebb egereknek fiatalabb működésű immunrendszert ad, ezért rögtön fel is merül a kérdés: ez a kezelés vajon embereknél is működhet-e?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
