A vizelet visszaforgatása segítheti a bolygónk védelmét

A Svéd Agrártudományi Egyetem különös kísérletbe kezdett. A balti-tengeri Gotland szigetén igen kevés az édesvíz, ám emellett igen sok a tengert szennyező mezőgazdasági eredetű anyag, amely káros algavirágzásokhoz vezet. E problémára különös anyaggal, az emberi vizelettel próbálnak, egyelőre kísérleti jelleggel megoldást találni, amelyről a Nature számolt be.

A vizeletünkben rengeteg, a növényvilág számára létfontosságú összetevő található, mint a nitrogén, vagy a foszfor (ez utóbbinak köszönhetően ultraibolya fényben a vizeletünk ijesztően élénk zöldessárgán világít), amelyeket azonban a szennyvízzel keverten már nem lehet felhasználni. Jelenleg a világ szennyvizeinek mindössze 7 százalékából távolítják el a vizeinket szennyező összetevőket.

A szakemberek elgondolkodtak: mi volna, ha a vizeletet minden egyébtől elkülönülten gyűjtenék, majd felhasználható formában visszaforgatnák? Ehhez egy Sanitation360 nevű cég alakult, amely Gotland szigetén teszteli azt, a 20 év alatt kikísérletezett, technológiát, amely a megoldást jelentheti.

Az ún. teáskanna-effektust használja ki a szétválasztáshoz a vécé, vagyis azt, hogy a megfelelően görbült felület elvezeti a nem túl erősen áramló folyadékot. FORRÁS: EOOS

Ehhez egy speciális vécét terveztek, amelyben külön utat jár be a vizelet, külön tartályba kerül, ahol besűrítik és porrá változtatják a benne lévő anyagokat. Az így készült sűrítmény tömbökben szállítható, a mezőgazdasági felhasználás előtt pedig porítani lehet. Képzeljük el a kört: egy gazda árpát termel e tápanyagok segítségével, amelyből sört főz, és eladja a saját sörözőjében, ahol a vizeletet e módon begyűjtve vissza is tudja forgatni azt a szántóföldjeire! Ugyanezt számtalan más haszonnövénnyel is meg lehet tenni, s így a műtrágyagyártás igencsak környezetkárosító folyamataiból kevesebbre van szükség. Azt se feledjük, hogy a műtrágyák alapanyaga, mint a foszfor véges mennyiségű, és bár a hétköznapi ember erről nem sokat tud, néhány évtizeden belül igen súlyos hiány alakulhat ki belőle, amely az egész emberiség élelmiszer-ellátását befolyásolni fogja. A számítások szerint csak a városi szennyvíz a világ kálium, foszfor és nitrogén műtrágyaigényének 13 százalékát válthatná ki.

A világon egyre több helyen állítanak üzembe vizelet-leválasztó vécéket, így például az Európai Űrhivatal egyik központjában, de az USA-tól kezdve Párizson át Hollandiáig több helyszínen is beindul a kísérlet. Számos lehetőség felmerült még: a katonai állomáshelyektől a menekülttáborokig rengeteg olyan pont van, ahol használni és hasznosítani lehetne az ilyen illemhelyeket.

A kutatók külön tervekkel rendelkeznek a már meglévő szennyvízhálózathoz, és a most készülőhöz, illetve a vidéki („kerti budi”) típusúhoz. Sokkal olcsóbb és egyszerűbb a külön kezelés, mint a nagy szennyvíztisztítókban használt, energiaigényes és drága folyamat, ráadásul a világ lakosságának 57 százaléka semmiféle szennyvíztisztítóra nincs rákötve..

Bár a módszer önmagában nem fogja megoldani a szennyvízproblémákat, és a mezőgazdaság teljes műtrágyaigényét se váltja ki, mégis jelentős mértékben hozzájárul a megoldáshoz.