Kissé optimistán jobb táplálékot keresni
A kissé optimista növényevő állatok élete jobb a társaikénál, és ehhez különös tanulási módszerrel juthatnak el.
Egy amerikai-izraeli kutatócsoport olyan modellt készített, amelyben az állatok tanulási folyamataik során a negatív élményeket figyelmen kívül hagyták, vagyis optimista módon viszonyultak a környezetükhöz. A kutatást a Frontiers in Ecology & Evolution folyóiratban tették közzé, és a Eurekalert számolt be róla.
A számítógépes szimulációban a képzeletbeli állat részleges ismeretekkel rendelkezett az elfogyasztható táplálék mennyiségéről és minőségéről, illetve az új táplálékforrásig bejárandó út hosszáról, s ezek alapján döntötte el, hogy marad a jelenlegi helyen, visszatér a régire, vagy újakat keres fel, ahol táplálkozhat. Minden alkalommal, amikor új helyet keresett az állat, e helyről alkotott tudása hozzáadódott a már meglévőhöz. A modellezésből az derült ki, hogy amikor az állat csak a pozitív információkat veszi figyelembe, rövid távon ugyan nem mindig került ki kedvezőbben a helyzetből, ám hosszú távon igen: egészségesebb és jobban táplált volt az optimista állat.
A szimulációkban és gyakran a valós életben az állatok pusztulását legtöbbször az éhezés okozza, nem a ragadozóik. Az világos, hogy azok a fiatal állatok, amelyek extrém optimista vagy extrém pesszimista módon keresnek élelmet, hamarabb éhen halnak, mint azok, amelyek mérsékelten optimista módon, mondhatni egészséges optimizmussal látnak neki a táplálék felkutatásának. Ez utóbbiak sikeresebben szaporodtak, jobb életkilátásokkal rendelkeztek, és egészségesebbek is voltak.
„Az optimista állat nem biztos, hogy hosszabb ideig fog élni, ám, amíg él, addig minőségét tekintve sikeresebben teszi, feltehetően azért, mert több új táplálékforrást igyekszik felderíteni társainál, s így több jó minőségű táplálékkal válhat gazdagabbá” – magyarázta Tal Avgar, a kutatócsoport egyik tagja.
Az optimizmus egy olyan mentális „zavar”, amely evolúciós előnyt jelent azokban a helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésre elegendő információ, elősegíti a felfedezést és az új helyzetekhez való alkalmazkodást. A táplálékot kereső állatokhoz hasonló elven működik a tőzsdei befektetésektől kezdve a halászhajókig számtalan dolog a világunkban, folyamatosan egyensúlyozva a jól bejáratott dolgok és az új felfedezések között.
Mivel jelenleg az állatok számára az ember teremtette új körülmények jelentik talán a legnagyobb kihívást, fontos megismerni, hogy milyen általános mintázatok alapján működnek. Fontos megérteni, hogy az egyes fajok miként viszonyulnak az új körülményekhez, miben változtatják meg viselkedésüket ezek hatására. A sikeres természetvédelem nagyban függ attól, hogy megismerjük az állatok új körülményekhez való alkalmazkodási képességeit.