A tűzzel fognak kísérletezni az Űrállomáson
Míg a Földön már rendelkezésünkre állnak azok az anyagok és technológiák, amelyekkel megakadályozzuk a tüzek terjedését, a helyzet egészen más a földitől eltérő környezetben.
A világűrben másképp viselkedik a tűz, mint a Földön, mind a gravitáció, mind a légáramlás megváltoztatja azt, hogy miként ég, vagy épp terjed, s ez a változás megnehezítheti a tűzoltást is.
A Nemzetközi Űrállomásra most útnak indított SoFIE projekt (szilárd tüzelőanyag begyújtó és eloltó kísérlet) a tűz mikrogravitációs viselkedését fogja vizsgálni az Űrállomáson működő beépített, kimondottan az égés tanulmányozására szolgáló zárt berendezésben.
„Azzal, hogy a NASA hosszú távú tervei közt más égitestek, a Hold és a Mars emberes meghódítása szerepel, arra is szükség van, hogy az ottani életet kockázatmentessé tegyük” – mondta Paul Ferkul, a SoFIE projekt kutatója a NASA clevelandi Glenn Kutatóközpontjában. „Ha megértjük, miként viselkedik a tűz különböző környezeti körülmények közt, azzal a jövő űrhajósainak biztonságáért teszünk alapvető fontosságú lépést.”
A kísérletek célja az, hogy olyan anyagokat és terveket válasszanak ki, amelyek az űrruhák, az kabinok vagy más lakóépítmények formájában elősegítik majd a biztonságot. Emellett a tűz vagy a parázsló anyagok eloltásának módozatait is kísérletileg vizsgálhatják.
A SoFIE a korábbi hasonló jellegű kísérletek folytatása lesz, és öt különböző vizsgálatból áll. Az elsőben űrrepülésben használt anyagok különböző vastagságú mintáit igyekeznek meggyújtani, hogy kiderüljön, mikor terjed vagy épp nem terjed a láng. A másodikban egy nagyobb, lapos és vastag felületen mérik majd a láng terjedését, és összehasonlítják e kísérlet földi körülmények közt elvégzett másának eredményével. A harmadik kísérlet egy szilárd gömbfelületen vizsgálja a láng terjedését, a gömb felmelegedését és a körülötte áramló levegő hatását a tűzre. A negyedikben egy mini-szélcsatornában egy kis henger alakú anyagdarabot égetnek el, majd eloltják a tüzet. Az ötödik szintén egy földi megfelelőjével együtt végzett összehasonlító kísérlet lesz, ebben az űrjárművek anyagainak gyulladását és éghetőségét mérik fel.
Bár a kísérletek célja elsődlegesen az űrhajózás, űrkutatás körülményeinek biztonságosabbá tétele, az így kapott eredmények, mint oly sok más, az Űrállomáson végzett kísérleté, a földi, hétköznapi életre is hatással lesz majd. A NASA 2025-ig szeretné még folytatni a SoFIE kísérletsorozatát, és várja a következő kísérletekre érkező javaslatokat is.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
