A konyhai szivacs jobb baktériumtenyésztő a Petri-csészénél
A szivacs jobb otthont biztosít a baktériumok sokasága számára, mint a tenyésztésükhöz használt laboratóriumi Petri-csésze.
A Duke Egyetem kutatói jutottak erre, a nem túl guszta eredményre egy nemrégiben elvégzett felmérés során, amelyről a Nature Chemical Biology szaklapban számoltak be.
Bár azt gondolnánk, hogy a szivacs a benne lévő ételmaradványok miatt válik a baktériumok számára kiváló tenyészhellyé, a helyzet az, hogy nem kell szennyezettnek lennie ehhez a szivacsnak, elegendő a puszta szerkezete ahhoz, hogy egy sokszínű baktériumközösség otthon érezze magát és szaporodjon benne.
A kutatók vizsgálták, hogy miként hatnak egymásra az együtt élő, különféle baktériumok attól függően, hogy milyen szerkezetű környezetben élnek, s e szerkezetek egyike volt a szivacs. Miközben vannak baktériumok, amelyek sokszínű tömegben érzik jól magukat, akadnak mások, amelyek viszont magányra vágynak – a szivacs mindkét típus számára ideális élőhelyet biztosít, hasonlóan a talajhoz. Egészen pontosan: a szivacs azokat a lehetőségeket utánozza le a szerkezetében, amelyek a talajban is a baktériumok rendelkezésére állnak. A magányt kedvelő baktériumok, elbújhatnak az apró zugokban, míg mások, amelyek tömegben érzik jól magukat, kitölthetik a nagyobb tereket.
Bár ezt a felfedezést leginkább a konyhai mosogatószivacsot illetően gondolja át az átlagember, a dolognak más jelentősége is van: ahol baktériumok segítségét veszik igénybe valamilyen feladatra, ott ideálisabb a szivacs-jellegű közeg. Ilyen, baktériumokra váró feladat számos ipari alkalmazásban a szennyező anyagok eltakarítása, vagy egyes gyógyszerhatóanyagok, illetve bioüzemanyag előállítása. A Duke Egyetem kutatóinak eredménye alapján az ilyen baktériumközösségek számára nemcsak ideálisabb élőhellyé válna a szivacs-jellegű szerkezet, hanem hatékonyabb termelést is lehetővé tenne ez.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
