Szárazabb Ausztrália klímája, mint hittük

Az úgynevezett IPO, vagyis évtizedes csendes–óceáni oszcilláció azt a klímabéli változékonyságot írja le, amelyben az Ausztrál éghajlat szárazabb (pozitív IPO) és nedvesebb (negatív IPO) időszakai egymás után következnek. Az eddig rendelkezésre álló, 150 éves adatsorból az derült ki, hogy ezek az időszakok 15-30 évente váltakoznak, s ezzel a száraz, aszályos, bozóttüzes időszakok, illetve az áradások időszakai is.

Azonban antarktiszi jégfuratok segítségével kinyert, és a Communications Earth and Environment folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint hosszabb időtávon a helyzet kevésbé kedvez a nedves időszakoknak. Kiderült, hogy a nedves időszakok sokkal ritkábban jelentkeznek, és rövidebb ideig is tartanak. „A mindössze átlag 7 évet tartó nedves fázis az idő alig 10 százalékában alakult ki, ám a száraz fázisok átlag 61 éven át tartottak” – magyarázta dr. Tessa Vance, az Ausztrál Antarktiszi Partnerségi Program kutatója.

Ez a helyzet viszont katasztrofális hatással járhat Kelet-Ausztrália számára, hisz a nedves időszakokban töltődnek fel a talajvíztartalékok, ekkor kapnak vizet a víztározók, illetve telítődnek a folyók vízgyűjtői.

Az eltérés abból adódhat, hogy 1947-76 között egy rendkívül hosszúra nyúlt nedves időszak volt, és ráadásnak pont ebben az időben épült fel az ausztrál víz-infrastruktúra legnagyobb része. „Ez azt jelenti, hogy a 20. század közepi időszak eltorzította a csapadékkal és vízelvezetéssel kapcsolatos elvárásainkat” – tette hozzá dr. Anthony Kiem, a kutatás egyik résztvevője.

A kutatók azt egyelőre nem tudják megmondani, hogy ez a 20. század közepi nedvesebb időszak valamilyen átalakulás jele volt-e, amelyet már a klímaváltozás okoz, és az IPO a jövőben egészen másképp viselkedik majd, mint a múltban, vagy csak egyszerű anomália.