Mi történik a tengerbe ömlött kőolajjal?
Nem telik el év úgy, hogy ne hallanánk valamilyen jelentős olajbalesetről, amelynek során a tenger beszennyeződik.
Az olajszennyeződés begyűjtésére számos módszert használnak, részben sikeresen, ám így is sok marad a vízen, vízben, amelyet képtelenek vagyunk összeszedni. Mi lesz ezen olaj sorsa? A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) szakemberei a Science Advances hasábjain számoltak be erről.
A 2010-es Deepwater Horizon katasztrófáját követően kb. 780 ezer köbméter nyersolaj ömlött a Mexikói-öböl vizébe, és ez mintegy 6 500-176 000 négyzetkilométernyi felületen oszlott el. A katasztrófa óta eltelt 12 év, azonban a szakemberek még mindig figyelemmel kísérik az olaj sorsát. A három leggyakrabban vizsgált eset az olaj biológiai lebomlása (mikroorganizmusok segítségével), a párolgás, illetve az olaj partra jutása.
A kutatók most egy negyedik módszert, a napfény segítségével lezajló bomlást és oldódást vizsgálták, s arra jutottak, hogy a kiömlött nyersolaj közel tizedének lebomlását segítette a napfény. Ez a mennyiség pedig hasonló ahhoz, amelyet például a biológiai lebomlás eltüntet a tengerről, magyarázta Collin Ward, a kutatásban részt vett egyik szakember. A kutatást vezető Danielle Haas Freeman hozzátette, hogy az eredmények segítenek megérteni, hova is kerül a tengerbe jutott olaj, és azt is, hogy ez vajon pozitív, vagy negatív hatású. „Ha az olaj ilyen jelentős része lebomlik és feloldódik a napfény hatására, az azt jelenti, ennyivel kevesebb kerül más helyekre, mint például az érzékeny part menti élőhelyekre. Azonban arra is rá kell jönnünk, hogy ez mit jelent a tengeri élővilág számára, mielőtt még azt mondhatnánk, összességében jó vagy rossz ez a folyamat.”
A kutatási eredményt laboratóriumi kísérletekkel érték el, különféle hullámhosszon (látható és ultraibolya) világító LED lámpák segítségével mérték, hogy milyen hatásuk van az olajra. Bár magáról a fény hatására bekövetkező bomlásról évtizedek óta tudunk, mérni eddig nem lehetett a mértékét. Most azonban a változatos kísérletek során nemcsak a mennyiségi adatokat sikerült kideríteni, hanem olyan további körülményeket is megbecsülhettek a kutatók, amelyek befolyásolhatják az olaj sorsát. Ilyen dolgok például, hogy az olajömlés milyen évszakban történik, mely földrajzi helyszínen, milyen vastag az olajréteg. Kiderült például, hogy a sarkvidékeken is igen jelentős szerepe van ennek a folyamatnak, ez pedig fontos adat, ha belegondolunk, hogy az olvadó sarki jég miatt növekvő hajóforgalom feltehetően növekvő olajszivárgásokkal is jár majd.
A kutatók úgy vélik, a következő fontos lépés annak a megállapítása lesz, hogy a napfény által elbontott olajból képződő anyagok milyen hatásúak a tengeri környezetre.