Svájci megoldás az élelmiszer-pazarlás ellen
Svájc minden egyes lakosára évi 300 kilónyi tökéletes állapotban kidobott élelmiszer jut.
Az élelmiszer-pazarlás világszintű és folyamatosan növekvő probléma, amely ráadásul a világ üvegházgáz-kibocsátásának legalább 8 százalékáért felelős. Svájcnak egy ENSZ-megállapodás szerint 2030-ra meg kell feleznie a jelenlegi egy főre jutó élelmiszer-pazarlását, azonban erőteljes kormányzati szabályozás nélkül ez lehetetlen lesz. Miként reagálna a lakosság egy szigorú szabályozásra, milyennek kéne lennie egy ilyen stratégiának, és mi módon lehetne elérni, hogy a lakosság többsége támogassa? Hajlandóak lennének többet fizetni az élelmiszerért azzal a céllal, hogy csökkentsék a pazarlást?
A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói nemrégiben felmérést végeztek svájci reprezentatív népességmintán, és kerestek választ a fenti kérdésekre, az eredményeiket a Nature Food szakfolyóiratban tették közzé. A felmérésben valós választási lehetőségeket mutattak be a 3329 fős mintának, számos elképzelt szituáción keresztül, amely az élelmiszer-pazarlás elleni intézkedések különféle lehetőségeit mutatta be. Ezek közül kellett az alanyoknak kiválasztani azokat, amelyek mellett maguk is ki tudnának állni.
„A svájciak többsége hajlandó elfogadni a magasabb élelmiszerárakat a szigorúbb élelmiszer-pazarlási szabályok részeként, feltéve, ha a csökkentésre vonatkozó célok ambiciózusak és átlátható a felügyeletük” – mondta el Thomas Bernauer professzor. Az eredmény meglepőnek tekinthető, mivel az emberek más áremelkedésekre jóval érzékenyebben reagálnak. Lukas Fesenfeld, a tanulmány első szerzője szerint ez feltehetően annak köszönhető, hogy mélyen beépült a kollektív tudatunkba, hogy nem szabad kidobni az ételt, és ha erre emlékeztetjük az embereket, akkor sokkal inkább egyet tudnak érteni az ambiciózus célokkal. „A kampányok hatásosabbak lehetnek, ha az emberekben mélyen gyökerező normákat aktiválnak” – tette hozzá Fesenfeld.
A kutatás szerint az emberek úgy vélik, az államnak kell a legfontosabb lépéseket megtennie a határozott szabályozással, a vállalatok szigorú felügyeletével az élen, ezt esetben a 10 százalékos áremelést is elfogadják, de úgy vélik, a cégek önkéntes vállalásai nem elegendőek a pazarlás megszüntetéséhez.