Milyen változásokat okoz az emberi jelenlét az Antarktiszon?

Egyre inkább elérhetővé vált a déli kontinens, és már nemcsak kutatók, hanem turisták tízezrei is felkeresik minden évben. Egy nagy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications hasábjain számolt be arról a számításról, amelyet e megnövekedett forgalom alapján készítettek.

Mind a kutatóállomások elhelyezkedése, mind a turizmus az Antarktiszi-félsziget környezetében, illetve a közelében lévő szigeteken koncentrálódik. A kutatók ezért e területen, egy kb. 2000 km hosszúságú vonal mentén 28 helyszínről vettek hó- és jégmintákat, s ezekben mérték meg a korom mennyiségét. Azt a területet vizsgálták meg, ahol a legnagyobb a forgalom, s a mintákban különböző szűrők segítségével kikeresték a port, illetve a kormot.

A 2019-20-as turistaszezonban a hivatalos adatok szerint összesen 74 ezer turista kereste fel az Antarktisz területét, elsöprő többségben hajókon, s emellett egyre jelentősebb, ma már éves szinten ezres nagyságrendű, a kb. 70 kutatóállomáson dolgozó tudományos kutatók létszáma is, évente kb. 5000 kutató fordul meg a déli kontinensen és a környező szigetvilágban.

Úgy tűnik azonban, hogy bolygónk utolsó, szinte még érintetlen vidékén is egyre mélyebb lábnyomokat hagy az ember. Bár a szemetet és az emberi végtermékeket az utolsó cseppig elszállítják a kontinensről, van, amit nem lehet elvinni: az üzemanyagok égéstermékeként a jégre rakódó kormot.

A fehér felületre rakódó szemcsék sötétebbé teszik a jeget, havat, s az a napfény hatására a fehér felületnél jelentősebben olvad. A korom aránya a kontinens egészén mérhető háttérértéknél 2-7-szer nagyobb volt ezeken, az ember által látogatott területeken. A porszemcsék lerakódása, ami legnagyobb részben természetes eredetű, állandónak mondható a kontinensen.

A számítások szerint egy fő antarktiszi utazása és jelenléte 83 tonna hó olvadását segítette elő minden évben 2016-20 között. A kutatókra még ennél is nagyobb mennyiség jut, mivel a munkájukhoz is szükség van helyi közlekedésre (hómobilok, lánctalpas járművek, helikopterek, repülők), illetve energia előállítására, amelyhez még ma is sok helyen dízel generátorokat használnak.

A kutatás eredménye nyomán érdemes volna tisztábbá tenni a déli kontinens tudományos kutatóállomásait, nagyobb arányban használni megújuló energiát, és környezetbarátabb módon megoldani a közlekedést (ez utóbbi a legnagyobb kihívás). Mivel sok kutatóállomást jelenleg is bővítenek, ezeket az irányelveket jó lenne már e munkák során érvényesíteni.

A turizmus jelenleg ugyan stagnál, de azt érdemes tudni, hogy a hajózásra vonatkozó újabb szabályozások, így a kevésbé szennyező üzemanyag használata miatt jelentősen csökkent az elmúlt években a turistahajók miatt kirakódó korom mennyisége.