A Mars virága

2022. február 25-én a Curiosity rover MAHLI nevű kamerája, amely voltaképp a rover geológiai nagyítója, de nevezhetjük makró kamerának is, egy aprócska, kb. 1 centis ásványi képződményt örökített meg. A különös képződmény távolról sem az első ilyen jellegű kővirág, ám ez most különösen látványos formájúnak tűnik.

A korábbi, hasonló formák elemzéséből az derült ki, hogy valószínűleg magnézium-szulfátból épültek fel, üledékes kőzet környezetében (ne feledjük, hogy a Curiosity rover által bejárt és vizsgált Gale-kráterben is tó volt egykoron).

Az ilyen kristályképződmények magnéziumtartalma a korábbi mérések alapján háromszor annyi, mint a környező kőzeté, emellett több a kén, és a nikkel is kissé megemelkedett mennyiségben van jelen. A képződése során az egykori üledékben, annak már megszilárdult rétegeiben a beszivárgó (kissé savas) víz hatására kioldódott anyagok lerakódtak és összecementálódtak, majd, a környező kőzetnél jobban ellenálltak a későbbi eróziónak. A nagyobb látószögű felvételen láthatunk még kerek képződményeket is, amelyek szintén oldódás után létrejött ásványkirakódások lehetnek, hasonlóak az Opportunity rover által 2004-ben megfigyelt „áfonyák” kőzetgolyócskáihoz.

A Curiosity rover irányító csapata, amikor meglátta a felvételt, a „kökénytüske-só” nevet adta a különleges kővirágnak, a magnézium-szulfát is egy só ugyanis.

A marsi kővirágról készült felvételek alapján egy interaktív 3D modell is született.