A megfigyelés vagy a célzott tanítás hatékonyabb?

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a CEU és az ELTE kutatója, Marno Hanna vezetett, az emberszabásúak tanulási módszereit vizsgálta meg. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a legközelebbi rokonaink is képesek-e mások tanításai alapján tanulni, az eredményeket a Scientific Reports közölte.

Megtanulhatunk valamit úgy, hogy ellessük mástól, a másik miként csinálja, vagy tapasztalati úton kifundáljuk, azonban a leggyorsabb és leghatékonyabb módszer az, ha valaki megtanítja nekünk az adott dolgot, például egy készülék kezelését, külön bemutatva a legfontosabb dolgokat. A gyerekek ezt a típusú, kommunikációs tanítási módszert részesítik előnyben, mivel a kultúránk is az efféle módszereken alapul, no de vajon az emberszabású majmok is?

A főemlőskutatók már számos alkalomról beszámoltak, amikor a majmok mások megfigyelése alapján sajátítottak el egy új dolgot, azonban jelen tudásunk szerint ők egyáltalán nem szoktak célzottan tanítani. Míg egy fiatal állat az anyja eszközhasználatát figyelve maga is képes megtanulni azt, ám az anya sosem hívja fel a figyelmét a módszerre, vagy sosem áll neki szándékosan tanítgatni a fiatalt. Következhet-e ebből az, hogy az emberszabásúak nem is fogékonyak a tanításra?

A kutatás során csimpánzok, bonobók és orangutánok (összesen 24 majom) tanulták meg a demonstráló kutatóktól egy eleséget adó masina működését. Ahhoz, hogy megkapják a kínált eledelt, a majmoknak egy tárgyat kellett a gépezet tetején lévő lyukba dugniuk. Míg egyes tárgyak hatására a gép kiadta a kívánatos falatkát, addig más tárgyak hatására ezt nem tette meg.
A demonstráció során a különbség abban volt, hogy a gép működését demonstráló személy kommunikált-e a majommal (vagyis célzottan felhívta a figyelmét egyes dolgokra), vagy csak passzívan végigjátszotta a folyamatot.

A demonstrációkat követően a majomnak felajánlottak két tárgyat, egy megfelelő formájút, amelynek hatására kijött a jutalomfalat a gépből, illetve egy olyat, amelynek hatására nem. Érdekes módon, a majmok akkor is a kommunikációval együtt lezajló bemutató során látott tárgyat választották, ha az egyébként nem volt alkalmas a jutalomfalat megszerzésére! Kontrollként a majmoknak olyan bemutatókat is tartottak, amikor mindkét tárgyat azonos módszerrel demonstrálták a kutatók, ekkor egyértelmű volt, hogy azt választották, amelyek megfeleltek az elvárásoknak, vagyis a majmok nem buták voltak, csak, a gyerekekhez hasonlóan befolyásolta, illetve ez esetben félrevezette őket a célzott tanítás.

„Korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy nemcsak a gyerekek, hanem az emberszabású majmok is figyelnek, és felismerik a kommunikatív jeleket és reagálnak rájuk” – mondta Marno Hanna. Azonban ez fura, mivel a gyerekek megértik ezeket a kommunikatív jeleket, amikor megtanítjuk őket valamire, ám a majmok egyáltalán nem tanítják egymást a vadonban. A kutatásból azonban mindezek ellenére is az derült ki, hogy a majmok is odafigyelnek a kommunikációra és előnyben részesítik az így kapott információkat, ez pedig a valódi tanítás előfutára lehet.

A kutatók bíznak abban, hogy majd a jövőben arra is fény derül, mi hiányozhat ahhoz az emberszabásúaknál, hogy ők is tanítsák egymást.