Csökken a vadon élő atlanti lazacok mérete
Egy új, finn kutatás szerint a változás jórészt a haltenyésztéshez köthető.
A finn Természeti Erőforrások Intézete (Luke) készítette azt, a Science hasábjain közzé tett tanulmányt, amelyben az ország északi részén, a Teno-folyóban honos vad atlanti lazacok (Salmo salar) méretcsökkenését vizsgálták.
Úgy tűnik, ez a hatás nem annak az eredménye, hogy magukat a lazacokat halásszák, hanem annak, hogy a kereskedelmi célú haltenyésztéshez használt, az óceánból kifogott csuklyás hal (Mallotus villosus) létszáma csökken. A csuklyás hal a vadon élő lazacok egyik fő elesége az óceánban, ám a kifogott csuklyás hal jelentős részét azokkal a lazacokkal etetik meg, amelyek a haltenyésztő telepeken növekednek.
Világszerte 18 millió tonna vadon élő halat fognak ki állatok táplálására (a világ összes, hivatalosan elismert vad halászzsákmánya 96 millió tonna volt, a haltenyésztés ezt 82 millió tonnával emelte meg, a FAO 2018-as adatai szerint).
A kutatók egy korábbi vizsgálatukban azt tárták fel, hogy a lazacok egyre korábban válnak ivaréretté a Teno-folyóban, s ennek hatására az ívó lazacok is egyre kisebbek lesznek. A változásokat genetikai átalakulás irányította, ennek nyomát a kutatók felismerték a lazacok DNS-ében, azaz evolúciós folyamatról van szó. A finn kutatóintézetnek több mint 150 ezer halból vett pikkelyminta-gyűjteménye van, így hosszú távú genetikai változásokat is lehet ezek segítségével vizsgálni. Most egy 40 éves időskálán azt mérték fel, hogy miféle környezeti hatások – például a víz hőmérséklete vagy épp a halászat – voltak a legnagyobb befolyással erre a folyamatra. E vizsgálatból tárult fel, hogy a lazacok zsákmányállatának csökkenése a legfontosabb tényező.
Emellett egy másik hatást is találtak: egy speciális halászati módszer használatának visszaszorulását. Korábban úgy tudták, hogy a lazachálóval a nagyobb halakat emelik ki a folyókból, azonban kiderült, hogy más a helyzet. A szezon késői időszakában a kisebb szemű hálókkal, sekély vízben a kisebb halakat lehet kifogni, ez a módszer azonban háttérbe szorult az utóbbi időben, így a kisebb méretűek a lazacpopulációban maradtak, tehát a következő halászati szezonokban több a kisebb hal.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
