A háború miatt felfüggesztik az ExoMars 2022 küldetést

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2022. február 28-án tartott értekezletét követően nyilvánosságra hozott közleménye szerint számos, az orosz űriparral közös munkát felfüggesztenek az ukrajnai, tragikus háborús események, illetve az Oroszország elleni szankciók miatt.

„Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy megfelelő döntéseket hozzunk, nemcsak a programokban részt vevő saját kollégáink érdekében, hanem az eddigi nemzetközi együttműködést alapvetően meghatározó európai értékek maradéktalan tiszteletben tartása miatt is” – szól a közlemény. Az ESA, a tagállamaival együttesen folyamatosan figyelemmel kíséri a háborús helyzetet.

Az ESA 22 tagországnak közös szervezete, amely az elmúlt évtizedekben igen szoros nemzetközi együttműködési rendszert épített ki, ez számtalan sikeres programot eredményezett már. A szervezet elkötelezte magát amellett, hogy a tagállamok által kiszabott, Oroszország elleni szankciókat teljes mértékben végrehajtsa. Felmérik az egyes, az orosz állami űrügynökséggel, a Roszkozmosszal közösen zajló programokat, s a tagállami döntésekhez igazítják azokat, miközben a nemzetközi, ipari partnereket is figyelembe veszik. Ez különösen érvényes a Nemzetközi Űrállomáson, a NASA közreműködésével zajló programra.

A francia-guyanai űrkikötőben, Kourou-ban sorozatos Szojuz indítások kapcsán az ESA tudomásul veszi a Roszkozmosz döntését, miszerint minden munkatársukat kivonják e helyszínről. Ennek következtében számos európai küldetést, amelyet az orosz űrjárművekkel juttattak volna a világűrbe, más módon igyekeznek majd indítani, s ehhez természetesen megfelelő rakétákat is keresnek majd, különös tekintettel a hamarosan szolgálatba álló Vega-C és Ariane-6 rakétákra.

A háborúnak a legsúlyosabb következménye az idén kora őszre tervezett indítású, már így is évek óta csúszó ExoMars 2022 küldetés lesz. Jelen helyzetben az idei indításnak, a közlemény szerint „vajmi kevés az esélye”, és a program folytatásában is számos kérdést vet fel a helyzet.

Az ESA főigazgatója elemezni fogja az összes szóba jöhető lehetőséget, s előkészíti az ESA-tagállamok által meghozott hivatalos döntést.

A marsi küldetést egy orosz rakéta szállította volna a vörös bolygóig, s orosz készítésű a leszállóegység is, amely az ESA Rosalind Franklinről elnevezett roverét a felszínre juttattatná. Az orosz partnerség felfüggesztésével kérdésessé válik az egész küldetés jövője is.