A jura időszak legnagyobb pteroszaurusza

A pterodaktiluszok közé tartozott az, a több mint 2,5 méteres szárnyfesztávolságú állat, amely nemcsak a legnagyobb jura időszaki, de a legjobb állapotban fennmaradt skóciai pteroszaurusz. Az egyed, amely még nem volt kifejlett, felnőtt példány, a kutatóktól a Dearc sgiathanach tudományos nevet kapta, ez skót gael nyelven szárnyas hüllőt jelent.

Az állatra egy 2017-es, a National Geographic Society által támogatott ásatás során sikerült rátalálni, s a leletek feldolgozását követően a Current Biology folyóiratban mutatta be a kutatócsoport a felfedezést. A maradványok a Skót Nemzeti Múzeumba kerülnek, és természetesen tovább is fogják majd vizsgálni, az Edinburgh-i Egyetem beszámolója szerint.

A példányra egy doktorandusz hallgató, Amelia Penny bukkant rá a 2017-es expedíció során, amelyet a fiatal kora ellenére már világhírű Steve Brusatte paleontológus vezetett (nevével a Jurassic Park filmek idén bemutatandó, hatodik részének, a Jurassic World: Világuralom című alkotásnak a szakértői közt is találkozhatunk).

Penny egy, az apályban szabaddá vált mészkőből kilógó állkapocsra lett figyelmes, amelyet meglehetősen körülményesen sikerült kiszabadítani a kőzetből. A CT vizsgálatok alapján kiderült, hogy az állatnak kiváló látása lehetett. A példány további titkainak feltárását Natalia Jagielska végzi majd el. A fiatal kutató elmondta: „A Dearc kiváló példa arra, hogy miért marad mindig izgalmas a paleontológia. Az ilyen épségben megőrződött pteroszauruszok rendkívül ritkák, s általában csak egyes brazil és kínai kőzetformációkban lehet rájuk találni. Aztán tessék, rábukkanunk egy kiváló állapotban fennmaradt pteroszauruszra egy skót árapályzónában. A pteroszauruszok ahhoz, hogy repülhessenek, vékony falú, üreges csontozattal rendelkeztek, ez azonban azt eredményezte, hogy a csontjaik igen törékenyek is voltak, s így csak rendkívül nehezen váltak évmilliókig fennmaradni képes kövületekké. Azonban az általunk feltárt csontok jó 160 millió év után is kiváló állapotúak, részletgazdagok és szinte teljesek. A hegyes, halfogásra szakosodott fogain még most is úgy látható a fényes fogzománc, mintha pár hete még élt volna az állat.”

A pteroszauruszok mintegy 50 millió évvel a madarak előtt az első gerincesek voltak, amelyek aktív repülésre voltak képesek. Közvetlenül azelőtt, hogy a dinoszauruszok kora véget ért volna, akkorára nőttek, mint egy vadászrepülő, azonban eddig úgy vélték a szakemberek, hogy a jura idején még sokkal kisebbek lehettek. Töredékes maradványok ugyan előfordultak, amelyek alapján felmerült a gyanú a nagyobb termetűek létezésére, azonban a Dearc az első komplett maradvány, amely igazolja e feltevést. Brusatte professzor hozzátette: „Mary Anning ideje, az 1800-as évek eleje óta ez lehet talán a legjobb brit földön talált fosszília.”