Rekonstruálták a szauropodák járását
Az ősi óriások járása semmilyen mai állat járására nem hasonlított.
Egy angol kutatópáros a hatalmas termetű szauropodák hagyta lábnyom-sorozatok alapján azok járását rekonstruálta, mégpedig olyan módszerrel, amilyet eddig a hasonló feladatokhoz nem használtak.
Eddig a szauropodák járását az elefántokéhoz hasonlították a szakemberek, leginkább azért, mert nincsenek ma más, hasonlóan nagy termetű, négy lábon járó állatok, ám a nyomokból eddig levont következtetések ellentmondásosak voltak. Azonban a Current Biology-ban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, ha a gigantikus méretű szauropoda az elefánthoz hasonló módon emelgette volna a lábait, akkor az túlzottan sok energiájába került volna.
Most három, kellően hosszú szaurupoda lábnyom-sorozatot mértek fel a kutatók, ezeket három különböző helyszínen, három különböző állat hagyta. Megmérték az egyes nyomok közti távolságot, illetve feljegyezték, hogy az egyes adott nyomokat jobb-bal, illetve első-hátsó láb hagyta-e, és azt is megvizsgálták, milyen egyenetlenségek észlelhetőek a járás során. Érdekesség: a lábnyomok átlagos mérete 70-85 centis volt, és a legnagyobb lépésközök 272-342 centisek voltak. Ezt követően kiszámolták a járás fázisait, vagyis azt, hogy melyik lábat mikor, mennyivel a másik után emelte fel és tette le az állat. Az ugyanazon láb hagyta egymás utáni nyomok összehasonlító vizsgálatából olyan részletek is kiderültek, mint például az, ha az állat járás közben megváltoztatta a tempóját.
A számításaik szerint a szauropoda járása közben biztosítani tudta azt, hogy átlósan elhelyezkedő lábai biztos támasztékot adjanak, az egyik oldali elülső lábát egy egészen kicsivel azelőtt tette le az állat, mielőtt az ellentétes oldali hátsót megemelte volna. Ezzel a módszerrel a hatalmas termetű szauropoda nem billegett oldalirányban járás közben, s ezzel energiát takarított meg.
A most használt módszerhez nem kell azt sem ismerni, hogy mekkora és milyen testalkatú volt az állat, amely a nyomokat hagyta, így általánosabb vizsgálatokra is alkalmas.
Egyre nő a rövidlátó gyerekek száma
A számok évtizedek óta emelkednek, 2050-re több mint 740 millió rövidlátó gyerek és kamasz lesz a világon.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
