Vaddisznók és az erdő megújulása
Az afrikai sertéspestis évek óta jelen van Európában, s az erdők megújulását is befolyásolja.
Az afrikai sertéspestis (ASP) rendkívül fertőzőképes, a házi sertések és a vaddisznók körében egyaránt hatalmas pusztításra képes betegség, amely ellen se védőoltás, se gyógyszer nincs. Az európai vaddisznó-állományban a Kaukázus felől terjedt rohamosan a 2000-es évektől, s 2014-re elérte Lengyelországot is. Itt, egészen pontosan a Białowieża-erdőben a betegség 2015-ös megjelenése óta szorosan követik annak mindennemű hatását, s e megfigyelésekből született meg egy, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közzé tett új tanulmány, amely a disznók és az erdő megújulása közti kapcsolatot taglalja. A kutatásról a Phys.org tudományos hírportál számolt be.
Az itt élő vaddisznók táplálékának mintegy 70 százalékét a tölgymakk (kocsányos tölgyé) teszi ki. A tölgyfák szaporodási sikerét két dolog segítheti: egyrészt az, ha néhány évente a szokásosnál sokkal több makkot termelnek (ez a típusú, a tölgy esetében 5-7 évente ismétlődő tömeges termésérlelés számtalan fafajra jellemző világszerte); illetve a makkot fogyasztó állatokat érintő betegségek.
Azokban az években, amikor kevés makk terem, azt könnyen mind felfalhatják a vaddisznók, ám a termésbőség idején marad annyi, hogy kikelhet és az erdő megújulásának ígéretét hordozza. No de mi történik akkor, ha a vaddisznók létszámának zuhanása egybeesik a tömeges termésérleléssel?
A lengyel kutatók éveken át tartó felmérést végeztek egy meghatározott helyen élő 29 kocsányos tölgy termésmennyisége és a magoncok számlálásával, 2009-2020 közti időszakban. Az így kapott adatok feldolgozása során kiderült, hogy 2015-ben a vaddisznók mintegy 90 százalékát elpusztító afrikai sertéspestist követően a fák terméséből kétszer annyi magonc kelt ki, mint a normál sertéslétszámú években! (A helyi vaddisznóállomány azóta is alacsony szinten áll.) A sertéspestisben érintett erdőrészekben a következő évek során számtalan fiatal kocsányos tölgy indul majd növekedésnek, sokkal több, mint a betegség előtti időszakban. Ez pedig azt jelenti, hogy az állatbetegségek az erdő megújulását, fejlődésének dinamikáját is befolyásolják.