Csalóka galaxisokat fotózott a Hubble
A képen úgy tűnik, hogy éppen összeolvadnak a rendszerek.
A Hubble űrtávcső legújabb képének főszereplői az NGC 4496A és az NGC 4496B jelű ikergalaxisok – számol be a NASA oldala. Mindkét rendszer a Szűz csillagképben fekszik, és bár a NASA és az Európai Űrügynökség közös űreszközének fotóján úgy tűnik, mintha egymás mellett lennének, valójában hatalmas távolság választja el őket. Míg az NGC 4496A 47, addig az NGC 4496B 212 millió fényévre található. A két rendszer között nincs interakció, az átfedés csak látszólagos.
A hasonló galaktikus együttállásokat vizsgálva a kutatók jobban megérthetik, hogy miként oszlik el a por a hasonló rendszerekben. A felvételen az anyag sötét indákként rajzolódik ki. Bár az asztrofotók szépségéhez a galaktikus por sokat hozzáad, jelenléte meg is nehezíti a szakértők munkáját.
Az univerzum pora képes szétszórni, illetve elnyelni a kék fényt, amitől a csillagok halványabbnak és vörösesebbnek tűnnek. A jelenség eltér a vöröseltolódástól, melynek hátterében a világegyetem tágulása áll.
Annak elemzésével, hogy az előtérben lévő galaxis pora miként hat a hátul elhelyezkedő rendszer fényére, a csillagászok jobban megismerhetik az elülső galaxisban az anyag eloszlását. Az így létrehozott térképek hozzájárulhatnak a különböző mérések, például a kozmológiai vizsgálatok pontosítááshoz.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
167 millió éves dinólábnyomokat találtak
A skóciai Skye szigetének ősmaradványkincse ismét gazdagodott, ezúttal egy dinólábnyomok sokaságát tartalmazó területtel.
50 éves a biológiai fegyverkezés elleni ENSZ-egyezmény
Ideje volna megújítani, kiegészíteni az egyezményt, mivel a megszületése óta igen sokat változott a világ és haladt előre a tudomány is.
Higannyal próbálták kezelni a 19. századi kisgyermeket
A 3-4 évesen elhunyt gyermek skorbuttól és angolkórtól is szenvedett a testi tünetei alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
