Mégis jó erdő szélén lakni?
A népdal szerint erdő szélén nem jó lakni, azonban egy új kutatás szerint mégis: ott ugyanis negyedével több biomassza (szervasanyag-tömeg) képződik, mint az erdők szívében.
Az erdőszélekre leginkább úgy tekintünk, mint az érintetlen erdő mélyének leromlott állapotú maradékaira, azonban, amint azt a Nature Communications-ben nemrégiben közzé tett tanulmányban egy amerikai kutatócsoport megállapította, 24 százalékkal több biomasszát termelnek az utak, települések vagy mezőgazdasági területek mentén álló erdőszélek, mint az erdők mélye.
A kutatók 48 ezer erdőterületet vizsgáltak meg az USA északkeleti régiójában, s felmérték, milyen gyorsan növekednek a fák. Azt találták, hogy az erdők szélén, s a szélektől számított 30 méteres sávokban közel kétszer olyan gyorsan növekedtek a fák, mint az erdők belső területein, s az e területeket átjáró több napfény emellett több fát is eredményezett.
Mivel az erdők évente az ember által kibocsátott szén 30 százalékát kötik meg, számos ország szén-dioxid csökkentő stratégiájában játszik főszerepet az erdősítés. Az USA vizsgált régiójában az erdőterületek negyedét az erdőszéli sávok teszik ki, köszönhetően annak, hogy meglehetősen töredékesek az erdők.
A kutatók úgy vélik, a szénmegkötés kiszámításában figyelembe kell venni a most feltárt összefüggést is, azonban óva intenek attól, hogy szándékosan teremtsünk erdőszéleket. Az erdők feldarabolásának számos szempontból katasztrofális hatásai vannak, nemcsak az erdei élővilág vagy épp a fajok sokfélesége szempontjából, hanem a szándékosan kivágott fák miatt felszabaduló szén miatt is. A fakivágások ugyanis több szén felszabadulásával járnak, mint amennyivel nagyobb mennyiséget a kialakított erdőszéli környezet elnyelne.
Egy másik, szintén az erdőszéleket vizsgáló kutatásból, amelyről a Global Change Biology folyóirat számolt be, az is kiderült, hogy még a városi környezetben lévő erdők is több szén megkötésére képesek, mint korábban vélték a szakemberek. Ez annak köszönhető, hogy az erdők mellett a felszínt burkoló beton, vagy épp az elhanyagolt, száraz sáv megakadályozza, hogy a talajbaktériumok jelentős lebontó munkát végezzenek, s ezzel növeljék a légkörbe jutó szén mennyiségét.
A felismerés azért is fontos, mert gyakran az erdőszélek esnek legelőször a fakivágások áldozatául, így pedig az erdők legproduktívabb részei szűnnek meg. A hosszú távú szénmegkötés szempontjából tehát különös figyelmet érdemelnek ezek az eddig elhanyagolt területek.
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
