Fel lehet támasztani egy kihalt fajt?
Egy új tanulmányban a kutatók azt a kérdést járják körül, hogy vissza lehet-e hozni egy bő száz éve eltűnt rágcsálót.
Az emberiséget az 1990-es évek óta foglalkoztatja a gondolat, hogy mára kihalt fajokat támasszunk fel. Az elképzelés ma már nem pusztán sci-fi, egyes szakértők például a mamutok visszahozásán dolgoznak. Az efféle projektekben általában szinte mitikus, ősi fajokra fókuszálnak, egy új tanulmányban viszont egy csupán 119 éve kipusztult rágcsáló feltámasztásának lehetőségeit vizsgálják – számol be a Phys.org. A McLear-patkány az Indiai-óceánon fekvő Karácsony-szigeten volt honos.
Az eltűnt élőlények visszahozásának ötlete a genetika fejlődés hatására született meg. A probléma az, hogy a kihalt fajok esetén a kinyerhető DNS jellemzően sérült, vagyis nem érhető el a teljes genom rekonstruálásához szükséges információ.
A McLear-patkány a feltételezések szerint az európai hajókkal behurcolt kórokozók miatt pusztult ki. Tom Gilbertnek, a Koppenhágai Egyetem munkatársának és kollégáinak szerencséje volt a fajjal: a kutatóknak szinte az egész genomját sikerült feltárniuk, az állat genomja ráadásul 95 százalékban megegyezett a még élő vándorpatkányéval.
Miután a két genomot összevetették, a szakértők azonosították az eltérő részeket. Ezeket elviekben át lehetne szerkeszteni a CRISPR technológiával a még élő patkányokban. A kísérlet ígéretes próba lehetne, hiszen a két faj evolúciós eltérése hasonlít az elefántok és mamutok közötti kapcsolatra.
Fontos kiemelni, hogy a McLear-patkány esetében több jelentős gén is hiányzik. Ezek a gének a szagláshoz kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy a génszerkesztéssel létrehozott rágcsálók nem úgy érzékelnék a szagokat, mint a kihalt faj példányai. Gilbert szerint a tökéletes feltámasztáshoz sosem lesznek képesek elegendő információt gyűjteni, így csak a McLear-patkányhoz hasonló hibrideket teremthetnek.
Egy-egy eltűnt faj ökológiai szerepének betöltéséhez természetesen nem kell tökéletesen helyreállítani az adott élőlényt. Gilbert úgy véli, a mamut esetében például elég egy szőrös, hidegtűrő elefántot létrehozni. Mindez természetesen rengeteg etikai kérdést vet fel.
A szakértő azt tervezi, hogy végre fogja hajtani a génszerkesztéseket. A kutatást ugyanakkor nem a McLear-patkánnyal kezdi majd, először a házi patkány genomját próbálja majd a vándorpatkány genomjává alakítani.