Drón a sikeres meteorit-kutatásban
A világ számos helyszínén üzemelnek meteormegfigyelő-hálózatok, amelyek felvételei segítik a felszínt elért meteoritok mielőbbi megtalálását, ám ezt még tovább is lehet javítani.
Egy-egy meteorit megtalálásához a legtöbb esetben sok-sok ember fáradságos munkájára van szükség még akkor is, ha nagyjából világos, merre kell keresni. A kereséskor egy legtöbbször sok négyzetkilométeres területet kell gyalogosan, méterről-méterre átfésülni. Nagyon nem mindegy, milyen területen hullott az adott égi kavics, a legkönnyebben a jeges-havas felületen, illetve a teljesen üres sivatagban lehet megtalálni őket. Átmeneti állapot, ha egy félsivatagi tájban kell keresni, és gyakorlatilag lehetetlen, ha növényzettel dúsan borított helyre esett. Ausztráliában jó néhány éve üzemel már az a meteormegfigyelő hálózat, amely segítheti a keresgélést azzal, hogy a rögzített fényes tűzgömbök útját a pontosan kalibrált kamerák segítségével pontosabban lehet kiszámítani. Azonban még így is elkél a segítség, hisz a nagyobb, légkörben feldarabolódó meteorok egyes földet érő darabjai nagy területen szóródhatnak szét. A Curtin Egyetem kutatóinak egy frissen hullott meteoritra sikerült rábukkanniuk úgy, hogy drónról készült felvételek elemzését bízták mesterséges intelligenciára.
„A kamerával felszerelt drón átrepülve fotózza a hullás kiszámított helyszínt, a képeket a terepre vitt számítógépen az algoritmus ellenőrzi, van-e rajta meteorit, vagy annak tűnő tárgy” – magyarázta Seamus Anderson, a kutatás vezetője. Az algoritmust korábbi, sikeres meteorkutatások során készült fotók segítségével tanították be. A módszerrel tizedannyi idő alatt és tizedannyi munkával meg lehet találni a meteoritokat, ráadásul nagyobb a sikeres keresések aránya is.
Miért is fontos az idő? Sok esetben a felszíni folyamatok könnyen eltüntetnek egy-egy lehullott meteoritot, például téli hullás esetén tavasszal benövik a növények a terepet, s így eltüntetik az égi kavicsot is. Bizonyos típusú meteoritoknál a földi környezet roncsoló hatása is gyorsan érvényesül, s minél tovább van a szabadban egy ilyen meteorit, annál kevesebb hasznos információt lehet kinyerni belőle. Az se mindegy, kik találnak rá a frissen hullott meteoritra, mivel vannak, akik nem a tudományos vizsgálatok, hanem az anyagi haszonszerzés miatt keresik őket, s gyakran könnyebben oldják meg a helyszínre utazást is, mint egy egyetemi vagy kutatóintézeti csoport.
„Az új megoldások, mint például a drón használata kifizetődőbbé és hatékonyabbá teszik az űrre és a meteoritokra irányuló tudományos kutatómunkát” – tette hozzá Anderson.