Széchenyi-díj – 2022

2022.03.15.NG

National Geographic Magyarország

Idén 15 kitüntetett vehette át a Széchenyi-díjat a köztársasági elnöktől a Parlamentben, március 15-én.

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A kitüntetettek személyére, az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át.

ACSÁDY LÁSZLÓ agykutató, neurobiológus, akadémikus 1966. július 29-én született Budapesten.
Pályája kezdetén a memórianyomok kialakításáért felelős idegrendszeri terület, a hippokampusz idegi hálózatait vizsgálta. Jelenlegi kutatásának fókuszában az agykéreg és a talamusz együttműködésének vizsgálata áll, amely közelebb visz az érzékelés, a tudat, az alvás idegrendszeri folyamatainak megértéséhez. 2018-ban munkatársaival felfedezték a stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét az agyban, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.

BAGDY GYÖRGY LÁSZLÓ neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár 1955. július 31-én született Budapesten.
Kutatási területe a neuropszichofarmakológia, a szerotonin receptorok és funkcióik, neuropeptidek, KIR betegségmodellek és terápiák, a depresszió genomikája és neurokémiája. Számos szakmunka szerzője.

BÁNYAI ÉVA pszichológus, professor emeritus 1942. december 9-én született Budapesten.
Kutatási területe a hipnózis és a hipnábilitás szociál-pszichobiológiai szemléletű vizsgálata, a daganatos betegségek kialakulásában és gyógyításában szerepet játszó affektív és szuggesztív tényezők vizsgálata.

BÉLYÁCZ IVÁN közgazdász, akadémikus, professor emeritus 1949. február 1-jén született Battonyán. Jelentős eredményeket ért el a beruházások döntési és finanszírozási problémáinak újszerű vizsgálatában, a pénzügyi gazdaságtan hazai kutatását nagyban előrelendítették értékes és hiánypótló művei. Tanulmánya jelent meg többek között a vállalati tőkestruktúráról, a külföldi működő tőke és a külső eladósodás kapcsolatáról.

GÓSY MÁRIA nyelvész, a nyelvtudomány doktora 1952. április 2-án született Bonyhádon.
Kutatási területe az általános és a magyar fonetika, pszicholingvisztika, a koartikulációs és megakadásjelenségek, a beszédhangok redukálódása, a beszédhangok akusztikai-fonetikai elemzése, a gyermeknyelv, a beszédpercepció, a patológiás beszéd.
A szintetizált beszéd alkalmazása a hallásszűrésben eljárásra munkatársaival 1984-ben kapott szabadalmi oltalmat. Beszédpercepciós kutatásain alapszik a GMP standardizált beszédpercepciós diagnosztika, nevéhez fűződik az első többféle beszédtípust (spontán beszédet is) tartalmazó nagy méretű magyar Beszélt Nyelvi Adatbázis (BEA) fejlesztésének elindítása és irányítása.

HARSÁNYI GÁBOR villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1958. március 20-án született Budapesten.
Kutatási területe a nagy felbontású áramköri összeköttetés hálózatokban fellépő meghibásodási mechanizmusok vizsgálata, különös tekintettel az elektrokémiai migráció által okozott hibákra; az anyagösszetétel és a technológiai paraméterek korrelációja a megbízhatósággal; a vékony- és vastagréteg technológiák, valamint funkcionális polimerek kombinációján alapuló, környezetvédelmi és orvosbiológiai célokra alkalmas érzékelők kutatása.

KAÁN MIKLÓSNÉ KESZLER BORBÁLA nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus 1939. augusztus 30-án született Budapesten.
Kutatási területe a magyar írásjelhasználat és grammatikai alapjai, valamint az európai és a magyar írásjelhasználat története; a magyar orvosi nyelv története; a magyar leíró grammatika.

KESERŰ GYÖRGY MIKLÓS gyógyszerkutató, vegyész, akadémikus 1967. augusztus 31-én született Budapesten.
Kutatási területe a gyógyszerkémia, a molekulatervezés, a gyógyszertervezés és a nagy áteresztőképességű tesztelés (HTS). Gyógyszerkutatási tevékenysége során több mint 30 szabadalmi bejelentésben szerepelt feltalálóként, közreműködésével tíz eredeti gyógyszerjelölt jutott el humán klinikai kipróbálásig. Hozzájárult az antipszichotikus hatású Cariprazine felfedezéséhez, amelyet az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is engedélyeztek.

KOVÁCS MELINDA állatorvos, akadémikus, egyetemi tanár 1959. április 25-én született Budapesten.
Szűkebb szakterülete az állatélettan, termelés-élettan, a mikotoxinok állat- és humánegészségügyi vonatkozásai, emésztésélettani vizsgálatok sertésben és házinyúlban. Számos monográfia, könyvfejezet, közlemény és tanulmány szerzője, több magyar és nemzetközi szakmai társaság tagja, az Acta Agraria Kaposvariensis szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

LÁNCZI ANDRÁS politológus, filozófus, egyetemi tanár 1956. május 19-án született Budapesten.
Kutatási területe többek közt a politikai filozófia, a politikai tudás ismeretelméleti kérdései, a demokráciaelméletek, valamint a 20. századi, elsősorban a két világháború közti magyar politikatudományi hagyomány.

M. KISS SÁNDOR történész, professor emeritus 1943. június 25-én született Budapesten.
Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlás története. Tizenkét könyv és több mint nyolcvan tanulmány szerzője. 2013 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja.

S. VARGA PÁL irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár 1955. január 21-én született Debrecenben. Főbb kutatási területe a klasszikus magyar irodalom, a 19. századi magyar líratörténet, eszmetörténet, kritikatörténet, a nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. században. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, 1998 és 2003 között az Irodalomtörténet című folyóirat kritikai rovatának szerkesztője volt, a Debreceni Disputa főszerkesztője.

SZENTI TIBOR író, etnográfus 1939. november 9-én született Hódmezővásárhelyen.
Irodalmi, szociográfiai és szocionéprajzi munkásságot folytat. Számos könyve és tanulmánya jelent meg, többek közt a tanyavilágról, több kötetet szerkesztett és lektorált. Több dokumentumfotó-kiállítása volt, forgatókönyvei alapján félszáznál több dokumentum- és riportfilm készült.

VERESS Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas belgyógyász, kardiológus 1943. augusztus 28-án született Munkácson. 170 cikk, 3 könyv és 30 könyvfejezet jelzi tudományos és szakmai tevékenységét. Több egyetemen részt vett a medikusoktatásban és szakorvosok képzésében is.

VÖRÖS GYŐZŐ ókorkutató, régész, egyiptológus, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja 1972-ben született Pécsen.
Egyiptomban 1994-től egy középbirodalmi thébai hegyi szentély, 1998-tól egy görög-római alexandriai tengerparti akropolisz feltárását vezette. 2004-től Cipruson a sziget ókori fővárosában, Páfoszban irányított ásatási és műemléki helyreállítási munkálatokat. 2009-től a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal holt-tengerparti projektigazgatójaként egy húszéves koncesszió keretében az evangéliumi jelentőségű helyszín, Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű építmény régészeti feltárási munkálatait vezeti. A szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalóját három monumentális kötetben dokumentálta. Nyolc angol nyelvű ókortudományi akadémiai szakmonográfia szerzője.