Hétezer éve háziasítottuk a libákat

A csirke háziasítására mintegy 5000 éve kerülhetett sor, eddigi ismereteink szerint ez volt az első háziasított madár, ám egy új felfedezés átírja a baromfi-történelmet. Maszaki Eda, a Hokkaidói Egyetemi Múzeum kutatója vezette azt a japán-kínai csoportot, amelynek sikerült az első háziasított madár maradványait megtalálni, s bizonyítani az elsőségét.

A Jangce völgyében állt, 7000 éves rizstermelő falu, Tienlosan maradványai közt talált libacsontokat vizsgáltak meg. A falu lakói számára alapvető megélhetést még a vadászat-gyűjtögetés jelentett, azonban már elkezdtek rizst is termeszteni. 232 libacsontot azonosítottak a faluban, s ezek vizsgálatai alapján számos jel utal arra, hogy legalább részlegesen háziasított állatokról volt szó. Négy csont fiatal, 8-16 hetes libáké volt, ez pedig azt jelenti, hogy a faluban kellett kikelniük, ahhoz kicsik, hogy maguktól repüljenek ide. A régióban egyáltalán nem költenek a vadludak, feltételezhetően ez 7000 éve is így lehetett.

A csontok kémiai összetétele alapján legalább néhány felnőtt lúd itt, helyben nőtt fel, ráadásul e madarak mind egyforma nagyon (egyidősek) voltak. E nyomok összessége a kutatók szerint azt jelzi, hogy itt már háziasított ludakat tarthattak elődeink. A csontokon elvégzett radiokarbonos kormeghatározás alapján 7000 évesek, vagyis a lúd háziasítására mintegy 2000 évvel korábban kerülhetett sor, mint a csirke háziasítására, amelynek bizonyítékai „csak” 5000 évesek.

A mai házi ludak elődei közt a nyári lúd (Anser anser) és a kínai hattyúlúd (Anser cygnoides) szerepelnek. Bár a PNAS-ben megjelent tanulmány szerint a ludak részaránya a teljes baromfitenyésztésben világszinten mindössze 1,3 százalék, Kína mind a mai napig a legnagyobb libatenyésztő a világon.