Kísérletek igazolják a nyél fontosságát

Kézenfekvőnek tűnik, hogy számos eszközünknek nyele van, azonban a nyél legalább olyan fontos újítás volt az emberré válás folyamatában, mint a tűz vagy a kerék. Egy új kutatásban a Liverpooli Egyetem szakemberei kísérleti úton vizsgálták meg, hogy pontosan mekkora előnyt is jelentett a nyél felszerelése az eszközhasználatban elődeink számára.

A nyéllel ellátott eszközök használata nagyobb mozgástartományt és nagyobb izomaktivitást tesz lehetővé. Egyetlen csapáshoz nagyobb erőt lehet kifejteni, ha van nyél a fejszén, így kevesebb csapással lehet kivágni egy fát, mint a nyél nélküli fejsze használatával, tehát összességében a fa kivágása kevesebb erőfeszítésbe került. A Journal of the Royal Society Interface folyóiratban közölt tanulmányban arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a nyél igen nagy mértékben hozzájárult az ember környezetátalakító képességéhez és a modern civilizációkhoz vezető fejlődéshez.

A nyél, illetve a nyeles, kompozit eszközök 500-250 ezer évvel ezelőtti megjelenése óta igen nagy technológiai átalakulást hozott az ember történetében, ez nyitotta meg az utat a több, különböző elemből összeállított eszközök felé. A változásnak nemcsak a környezetünkre, hanem a gondolkodásunkra, a képességeinkre és a társadalmunkra is hatalmas hatása lett. A részekből összerakható eszközök ahhoz is hozzájárultak, hogy az emberi nyelv kialakult, és egyre inkább előrelátó módon terveztük meg az életünket.

A kutatók a kísérleteikhez 24 férfi és 16 nő alanyt kerestek, akik az elődeink által végzendő feladatokat igyekeztek megoldani nyeles és nyél nélküli eszközökkel is úgy, hogy közben a testükön szenzorok sokasága mérte az aktivitásukat. Olyan feladataik voltak, mint a „fa kivágása” (egy más célból kivágott farönk eldarabolása), s egy „állatbőr lekaparása” (ezt egy szőnyeg szálainak lekaparásával imitálták, nem valódi állatbőrt használtak!). A szenzorok adataiból kiderültek olyanok, mint az izmok teljesítménye, a test oxigénfelhasználása (ami arányos az energiafelhasználással), és hasonló tényezők.

Kiderült, hogy a nyél nagyobb mozgási lehetőségeket adott az eszköz használójának, vagyis célirányosabban végezhette a feladatot, és bár az egyes mozdulatok több energiát igényeltek nyél esetén, mindkét tesztben sokkal jobb volt a teljes feladat energiahatékonysága, ráadásul jobb lett a végeredmény is. Ezek révén a nyél használata többek közt olyan dolgokat lett lehetővé, mint a mezőgazdálkodáshoz a nagyobb földterület használata, vagy épp a komplexebb fa építmények megalkotása, nem beszélve arról, hogy a további eszközöket is gyorsabban és kifinomultabban lehetett így előállítani.

A kutatók hozzátették, bár ma kézenfekvőnek tűnik bárki számára, hogy egy szerszám, aminek van nyele, könnyebben használható, a tudománynak azonban mért adatokra van szüksége ahhoz, hogy helyes következtetésekre juthasson. Emellett a hasonló, kísérleti régészetnek nevezett kutatások segítenek megérteni azt, hogy elődeink miként végezhettek el egyes feladatokat, így pedig sokkal könnyebben megértjük az életmódjukat, gondolkodásmódjukat is.