Mit tegyünk, ha megharap egy állat?

Nagyon sok esetben az állatok harapását követően elfertőződik a seb, és ez sokkal súlyosabb problémát jelenthet pusztán a harapásnál, akár egy végtag elvesztését is okozhatja, különösen akkor, ha orvosi segítségtől távol történik az eset. Ausztrália nemcsak harapós, veszélyes állatokban bővelkedik, hanem nagy távolságokat is kell megtenni ahhoz, hogy orvoshoz kerüljön az ember, így érthető, hogy itt kezdtek el foglalkozni e kérdéssel, az Új-Dél-Walesi Egyetem és a Cairns-i Kórház részvételével. Azt mérték fel, miféle harapások érik az embereket Queensland trópusi területein (itt a legnagyobb a veszélye a baktériumfertőzéseknek), itt a kórházi kezelést igénylő harapások zömét a kígyómarás, a kutya- vagy a macskaharapás tette ki. Több mint 1700 harapásos esetet vizsgáltak meg a kutatók, és az kiderült: mindegy, hogy macska, kígyó, kenguru vagy cápa volt a tettes, a legfontosabb a jól bevált sebkezelés és a mielőbbi orvosi felülvizsgálat volt, amint arról az International Journal of Infectious Diseases folyóiratban beszámoltak.

„Az ausztrálok felét harapja meg valamilyen állat legalább egyszer élete során, és a harapások gyakran elfertőződnek” – mondta Dr. John Vardanega, a kutatás vezetője. A jelenlegi irányelvek alapján megelőző antibiotikum-kezelést kell adni a betegeknek, ám a trópusi területeken elszenvedett harapások esetében a közönséges antibiotikumok nem biztos, hogy elegendőek az egzotikusabb kórokozók ellen. „További komplikációt jelent, hogy az ottani harapásokra legtöbb esetben a legközelebbi orvosi rendelőtől sok száz kilométerre kerül sor. Ha pedig nem kezeljük a fertőzést, akkor a beteg elveszítheti a végtagját, vagy még rosszabbul is járhat.” – tette hozzá Dr. Vardanega. Azért volt szükség a vizsgálatokra, hogy kiderüljön, a jelenlegi antibiotikus kezelések elegendőek-e a trópusi régióban elszenvedett harapásokra is.

Kiderült például az, hogy kígyó, cápa, krokodil, denevér, dingó, kenguru a legharapósabb vadállatok, de mellettük előfordul számtalan kutya- és a macskaharapás is. Az állatok okozta sérülésekből 2013-2020 közt a Cairni Kórháznak 734 kígyómarást, 508 kutya- és 153 macskaharapást, sok tucatnyi egyéb szárazföldi- és tengeri állat általi harapást kellett ellátnia, de 20 alkalommal szarvasmarhák, 19 esetben lovak, 17 esetben disznók, 13 alkalommal cápák és 10 alkalommal krokodilok okozta sérüléssel kezelték a pácienseket.

Cápaharapás frissen és gyógyultan.

Forrás: International Journal of Infectious Diseases

A legtöbb páciens fiatal férfi volt, ez két dologból is adódhat: vagy a foglalkozásuk miatt kerülnek közelebb az állatokhoz, vagy egyszerűen a fiatalságuk vakmerőbbé tette őket. Minden egyes krokodilharapást férfiak szenvedték el, míg a nőknek háromszor akkora esélyük volt a macskaharapásra, mint a férfiaknak.

Aki 8 órán belül orvoshoz került, annak nem volt szüksége antibiotikus kezelésre, és a legtöbb esetben nem volt sebfertőzés. Akik viszont 24 órával a harapás után kerültek csak orvoshoz, ezek 85 százalékánál már előrehaladott sebfertőzés alakult ki, gyakoribbak voltak a komplikációk, az intenzív osztályos kezelés, az amputáció. Azonban az összesen 1745 állati sérüléses (ebből 1360 harapásos) esetből 3 haláleset fordult elő, ezek mind mérgeskígyó-marások voltak. Ebben az időszakban más harapás nem járt végzetes eredménnyel. Mindössze 12 esetben volt olyan baktériumfertőzés, amelyhez nem volt elegendő a hagyományos antibiotikum-kezelés. Műtéti kezelésre a krokodil-, a cápa-, a lábasjószág-, illetve a kutya okozta harapások, sérülések után volt szükség.

Érdekes módon a macskaharapások fertőződtek el legnagyobb arányban. „A páciens jelentéktelennek látta a sebesülést, holott a macskaharapások mélyen a szövetekbe hatolnak, ráadásul e sérülésekkel sokszor 24 óránál többet vártak, hogy felkeressék az orvost, így a sebek már jócskán elfertőződtek” – mondta Dr. Josh Hanson, fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóorvos, a tanulmány egyik szerzője.
Az adatok alapján a kutatók úgy találták, hogy a legtöbb harapásos esetben az antibiotikumoknak csak egészen kis szerep jut a komplikációk megelőzésében. „Ha megharap valamilyen állat, azonnal forduljunk orvoshoz!” – tanácsolta Dr. Simon Smith, a kutatás egyik résztvevője. A kígyókat kerüljük ki s hagyjunk nekik helyet elvonulni, a strandokon pedig figyeljünk oda a vízimentők tanácsaira, hogy megússzuk a kockamedúza, vagy más medúzák súlyos következményekkel járó ölelését.

No és mi a helyzet a krokodilokkal? Queensland vizes élőhelyei mind az ő birodalmuk, akkor tudjuk biztosan elkerülni a harapásukat, ha nagyon körültekintően járunk e helyeken, ám ha mégis megharapnak, azonnal menjünk orvoshoz!