Otthonra lelt Stan, a világ legdrágább őslénye

2020. október 5-e óta hatalmas rejtély övezte a paleontológia világát: vajon ki fizethetett 31,8 millió dollárt Stan, a híres Tyrannosaurus rex csontjaiért, és mik az új tulajdonos tervei vele? Ez volt a valaha legnagyobb összegért elárverezett ősmaradvány.

Szerencsére már van válasz e kérdésekre: Stan az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dzabi új természettudományi múzeumának fő attrakciója lesz. A nationalgeographic.com számolt be az őslény sorsáról.

2021 májusában, amint azt a szállítólevelek mutatták, New Yorkból kelt útra egy 31 847 500 dollár értékű, 5,6 tonnás szállítmány az Emirátusok felé. Azóta Abu-Dzabi Kulturális és Turisztikai Minisztériuma elismerte: a Szádijat-sziget kulturális negyedében, a most épülő 35 ezer négyzetméteres Abu-Dzabi Természettudományi Múzeumban talál otthonra a csontváz.

A 2025-ben elkészülő múzeum nagyszabású tervei közt szerepel, hogy bemutatja a földi élet történetét, különös hangsúlyt helyezve az Arab-félsziget élővilágára, s emellett a Világegyetem 13,8 millió éves történetét is megismertetik majd a látogatókkal.

Stan maradványain kívül az arab ország megvásárolta a híres Murchinson-meteorit egy darabját is, a meteorit 1969-ben Ausztráliában hullott le, és összetétele révén hatalmas tudományos jelentőségű. E meteoritnak köszönhetően rengeteget megtudhattunk az újszülött Naprendszer kémiai összetételéről, és még olyan szemcséket is találtak benne, amelyek mintegy 7 milliárd évvel a Naprendszer kialakulása előtt keletkeztek.

„A természettudomány új otthont kap itt, Abu-Dzabiban, és az Univerzum történetét az emberiség által ismert különleges darabok segítségével meséljük majd el az érdeklődőknek” – mondta el Mohamed Kalifa al Mubarak, Abu-Dzabi Kulturális és Turisztikai Minisztériumának vezetője. „Ritka ajándékai ezek a természetnek, s mi büszkék vagyunk rá, hogy megőrizhetjük és bemutathatjuk a világnak őket.”

Stan utazása

A híres, 67 millió éves ősmaradványra magánterületen bukkantak rá Dél-Dakotában, az 1990-es évek elején, majd több mint 2 évtizedet töltött el a szintén magánkézben lévő Black Hills Geológiai Kutatóintézetben. Az intézmény ősmaradványokat és azok másolatait forgalmazza, múzeumok és magángyűjtők számára, ám Stan eladását nem tervezték. A maradványok az intézmény múzeumában álltak, s róla mintázták meg mindazokat a másolatokat, amelyeket aztán oly sokan megvásároltak. Azonban az intézmény két fő tulajdonosa közti per végén, 2018-ban a bíróság elrendelte az ősmaradvány eladását. Végül 2021 őszén a Christie’s New York aukcióján kelt el 31,8 millió dollárért.

Bár az eladási procedúra legális volt, sok paleontológus aggódott, hogy a rekordmagas ár miatt a múzeumok számára sokkal kevésbé lesznek elérhetőek az ősmaradványok, s ez még az illegális fosszíliakereskedelmet is elősegítheti. A kutatók pedig azon aggódtak, hogy a magas ár a magánterületen lévő ősmaradványok kutatása elé állít majd akadályt, mert így mindenki el akarja adni a kövületeit.

Stan éveken át fontos referencia volt, neki köszönhetően számították ki, milyen erős volt a T. rex harapása, s rajta vizsgálhatták meg, miként gyógyult meg a súlyos sebekből egy dinoszaurusz. Most, hogy kiderült, hová kerül Stan, a szakemberek is bíznak benne, hogy továbbra is vizsgálhatják majd.

„Az őslénytan igen fontos tudomány. Rajta keresztül a földi élet folytonosságának részeként láthatjuk magunkat” – mondta Lindsay Zanno, az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum paleontológusa. „Ha Stan hatására egy újabb generáció kezd a múlt, s aztán a bolygónk jövőbeli biodiverzitásának védelmén tevékenykedni, már nyert ügyünk van.”

A természettudomány kezelői

A Közel-Keleten kevés a természettudományi múzeum, így minden új gyűjtemény áldást jelent az oktatás és az ismeretterjesztés számára. Az Abu-Dzabiban létesülő múzeum olyan intézményekhez csatlakozik, mint a Betlehemi Egyetem Palesztin Természettudományi Múzeuma, a tel-avivi Steinhardt Természettudományi Múzeum, a kairói Egyiptomi Geológiai Múzeum, valamint az Emirátusokban lévő Sardzsah Természettudományi és Botanikai Múzeum. E múzeumok nemcsak a nagyközönség számára létesült kiállítóhelyek, hanem kutatómunka, felfedezések és természetvédelem színhelyei is. A kiállított tárgyakat sokszorosan meghaladó számú gyűjteményi példányok vizsgálata révén olyan pótolhatatlan adatok keletkeznek, amelyek évtizedekre, vagy évszázadokra meghatározzák a tudományt.

Bár a kutatók keményen dolgoznak azért, hogy megőrizzék Észak-Afrika és a Közel-Kelet kövületeit, itt nagyon kevés paleontológiai gyűjtemény található. Marokkóban éveket töltött el egy egyetemi kutatócsoport a kövületek feldolgozásával egy természettudományi múzeum reményében, s Egyiptomban egy egyetemen nyílt néhány éve egy gerinces kövületeket bemutató múzeum. Az Abu-Dzabiban épülő múzeumnak fennkölt tudományos céljai vannak. Egy közleményben mondták el, hogy egy tudományos kutatóközpont is üzemel majd itt, amely a zoológia, a paleontológia, a tengerbiológia, a földtudományok és a molekuláris kutatások – beleértve a régi DNS kutatást is – terén fog dolgozni. Azzal, hogy Stan egy ilyen intézménybe kerül, a régió nagyreményű őslénytani felfedezések helyszínévé válhat.

Bár a méregdrága kövület megvásárlása, a más ilyen esetekhez hasonlóan visszásságokat kelt, Peter Larson, a Black Hill Kutatóintézet elnöke megkönnyebbült, amikor megtudta, hogy Stan múzeumba kerül, mivel ez azt is jelenti, hogy lehetőség lesz további tudományos munkákra az eredeti csontmaradványokon is.

Dinók külföldön

Abu-Dzabi új múzeuma a régió egy híres őslénytani lelőhely közelében épül, a Baynunah-formáció kőzetei miocén kori maradványokat rejtenek. 6-8 millió évvel ezelőtt itt volt az „arábiai Szerengeti”, egy olyan ökoszisztéma, amely a mai zsiráfok és vízilovak ősi rokonainak adott otthont, amelyek egy folyórendszer s a benne élő teknősök, harcsák életterén osztoztak. Azonban ez a kőzetréteg túl fiatal ahhoz, hogy dinoszauruszokat találjanak benne, így azokat az új múzeumnak külföldről kell beszereznie.

A világ leghíresebb dinói közt vannak az amerikai T. rex és Triceratops kövületek, ezért nagyon sok kiállítóhely vásárolja őket az USA-ból. Nemrégiben az ausztrál Melbourne-i Múzeum vásárolta meg a Horridus nevű Triceratops jórészt teljes csontvázát. Az elmúlt években az Emirátusokban ideiglenes jelleggel többször is kiállítottak dinoszauruszokat, mivel sokan, akik sose láttak még dinókat, nem hitték el, hogy voltak ilyen állatok. Emiatt például 2008-ban egy 140 millió éves, hosszú nyakú Apatosaurus csontváz a reptérre érkezőket fogadta, 2014-ben pedig egy fiatal T. rex került egy galéria kiállítására.

Az ismeretterjesztésen kívül a dinók persze látogatókat is vonzanak, s nyüzsgést keltenek, s így az Emirátusok gazdaságpolitikájába is jól beilleszthetőek. 2014-ben egy Diplodocus wyomingi magán-lelőhelyen talált csontvázát vásárolta meg egy üzletember, s az ma a Dubai Mall területén áll.

Egy szigetnyi látványosság minden korosztálynak

A Perzsa-öböl országaiban jelentős oktatási- és kulturális fejlesztések zajlanak, egyetemi és múzeumi beruházásokkal. A Szádijat-szigeten zajló beruházásokkal kapcsolatban azonban problémák is voltak. A vendégmunkások munkakörülményeit munkaügyi reformokkal igyekszik az Emirátusok javítani, de az országban uralkodó politikai elnyomás, amelynek hatására a helyi emberjogi aktivistákat bebörtönözik, vagy épp számos külföldi tudóst nem engednek be az országba, még probléma.

Ha azonban megnyílik az Abu-Dzabi Természettudományi Múzeum, a régióban élők számára egyedülálló oktatási és tudományos lehetőséget nyújt majd, Stan pedig bolygónk evolúciós történetének méltó nagykövete lesz.

„Nyilvános kiállításra kell kerülnie, hogy a Világegyetem bármely lakója elmehessen megnézni” – mondta Larson, akinek a vállalata 30 évvel ezelőtt kiásta a csontokat. „Emellett a kutatók számára is hozzáférhetővé kell tenni, így a kutatók az eredeti ősmaradványt vizsgálhatják meg.” Larson reményei szerint az új múzeum majd teljesíti ezeket az elvárásokat. „Ez pedig nagyszerű hír, igazán nagyszerű hír.”