Szokatlan módon születő bolygót talált a Hubble

A bolygókeletkezést úgy képzeljük el, mint a főzést: az alapanyagokban és az ételkészítési módszerekben is lehetnek eltérések. A Hubble-űrteleszkóp megfigyelései alapján egy kutatócsoport most a „hirtelensült” bolygókeletkezési módszerre talált bizonyítékot, amelyet a Nature Astronomy folyóiratban tettek közzé.

A bolygó a protoplanetáris korong intenzív és viharos instabilitási folyamatából született. Míg általános az, hogy a bolygók fokozatosan épülnek fel kisebb darabokból, bolygókezdeményekből, addig ez esetben a protoplanetáris korong hűlésével egyidejűleg a gravitációs összeroskadásaiból képződnek égitestek. A csillagászok régóta kerestek erre a bolygókeletkezési módszerre bizonyítékot, és most a Hubble segítségével sikerült megtalálni.

A koronginstabilitás bolygóalkotó módszerét bizonyító új felfedezésben a protoplanetáris korong örvénylő gázaiban és porában rejtőző, születő óriásbolygó egy kb. 2 millió éves csillag körül található.

A klasszikus keletkezési mód során az apró darabokból fokozatosan felépülő bolygómaghoz később a gravitációja miatt egyre több gáz is hozzácsapódik a korong anyagából. A korong-instabilitás során fordítva zajlanak az események, és nagyon gyorsan csomósodik össze a korong anyaga.

Az AB Aurigae b nevű bolygó a mi Jupiterünknél kilencszer nagyobb tömegű, s igen nagy távolságban kering csillagától, mintegy kétszer messzebb, mint a Nap-Pluto távolság. Ekkora távolságban hagyományos módon a bolygók kialakulása rendkívül hosszú folyamat volna, ha egyáltalában lehetséges lenne. Ebből következtettek arra a kutatók, hogy a fiatal csillag körül csak a korong-instabilitás útján jöhetett létre a megfigyelt bolygó.

A felfedezésben a Hubble két műszerének megfigyeléseit, illetve két földi óriásteleszkóp adatait hasonlították össze, s ennek köszönhetően lehetett pontos adatokat kinyerni a születő exobolygó-rendszerről. Szerencsére a protoplanetáris korong ez esetben olyan szögben állt, hogy szinte tökéletes a rálátásunk. A Hubble eredetileg 2 évnyi elmozdulást rögzített e rendszerben, s ezt a Hawaii-n lévő Subaru teleszkóp 13 éves megfigyelései egészítették ki. A bolygó gyanúját megerősítendő számos hullámhossztartományban végeztek megfigyeléseket, s ezek révén biztossá vált, hogy a látott csomó a korongban egy fiatal óriásbolygó.

Ahogy mostanában ezt már megszokhattuk, most sem maradhat el az a megjegyzés, miszerint e rendszerről is jobb képet kaphatnak majd a kutatók, ha a James Webb-űrteleszkóppal is sikerül megfigyelni a közeljövőben, s kiderülhetnek például a protoplanetáris korong kémiai összetevői is.