Előbb a test, aztán az agy növekedett

A kréta végi kihalást követően az emlősök vezető szerepe egyértelművé vált, s egy új kutatás szerint ehhez előbb a testméretet növelték, az agyra csak később került sor.

Az Edinburgh-i Egyetem szakembere vezette nemzetközi kutatócsoport szerint a dinók kihalását követő 10 millió év az emlősök testméret-növekedésével telt, s csak később kerítettek sort az agynövekedésre. A Science tudományos folyóiratban közzé tett tanulmány azt tárta fel, milyen út vezetett el a gerincesek közt legnagyobb agy-testméret arányhoz az emlősöknél.
A korábbi elképzelések szerint 66 millió éve, amint megnyílt az út az emlősök előtt, azonnal elkezdett növekedni az agyméretük, ám a kutatócsoport most pont az ellenkezőjét találta: először a test nőtt, s ennek következtében kisebb lett az agy testhez viszonyított aránya.
A kutatók a kihalást követő első 10 millió évből eredő, nemrégiben felfedezett emlőskoponyákat vizsgáltak meg, CT segítségével. 34, Új-Mexikó és Colorado államokban felfedezett, 65-55 millió éves ősmaradványt elemeztek, s azok agyáról 3 dimenziós modelleket készítettek. Ezek a vizsgálatok feltárták, hogy először az állatok testmérete igen gyorsan nőtt, miközben az agyuk nem növekedett ekkora sebességgel, vagyis kisebb lett az agy aránya a testhez képest. Elsőként a kihalással hirtelen szabaddá vált erőforrások hasznosítására törekedtek, az emlősöknél ez a testméret növekedésével járt együtt, majd később, ahogy versengeniük kellett egymással, már szükségük volt az élesebb eszükre is, és ekkor vált nagyobbá az agy.
Mintegy 10 millió év elteltével, amikor olyan modern emlőscsoportok jelentek meg, mint az emberhez elvezető főemlősök, már kezdett az agy is nagyobb arányúvá válni, azzal párhuzamosan, hogy egyre kifinomultabb érzékekkel és mozgási képességekkel rendelkeztek ezek az állatok. Azonban a nagy agy fenntartása költséges a szervezet számára, s így a kihalási hullám utáni helyzetben nem lett volna túl jó ötlet ezzel kezdeni a fejlődést. Bár a közvélekedés alapján az emlősöknek pont a jobb értelmi képességeik révén sikerült túlélniük a kréta végi kihalást, a kutatók ezt most másképp látják. A dinókkal együtt élt emlősök meglehetősen korlátozott értelmi képességűek voltak, s csak a kihalás után évmilliókkal kezdtek átalakulni, s nagyobb agyúvá válni, amint egymással versengve keresték a helyüket.
A CT vizsgálatokból, az agy változásait követve az is kiderült, hogy az emlősök látása javult, ám romlott a szaglásuk a kréta végi kihalási hullámot követően.