Ősi cunami nyomaira bukkantak

A katasztrófa miatt a térség lakói nagyjából ezer éven át távol maradtak a partoktól.

Diego Salazar, a Santiagói Chilei Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban egy 3800 évvel ezelőtti, a mai Chile partvidékét érintő óriás-nyírási földrengést írnak le – számol be a Phys.org. A szakértők az eseményt követő cunamit, illetve annak emberekre gyakorolt hatásait is részletezik.
1966-ban egy hatalmas földmozgás rázta meg Dél-Chilét, az esemény a Richter-skálán 9,5-ös erősséget ért el, ezzel az írott történelem legnagyobb rengése volt. A kutatók szerint a most felfedezett esemény nagyjából ugyanazt a régiót érintette, és hasonló erejű volt, a földmozgás keltette cunami pedig hosszú időre befolyásolta a térség korai vadászó-gyűjtögetőit.
Chile partvidéke egy szubdukciós zónánál fekszik, ezért gyakoriak a földmozgások. Esetenként kifejezetten nagy események is bekövetkeznek, melyeket óriás-nyírási rengésnek neveznek.
A csapat az Atacama-sivatagban gyűjtött be mintákat a cunami üledékét keresve. A felfedezett kagyló- és széntöredékeket elemezve megállapították, hogy a tenger 3800 éve tört be a területre. A cunami 1600 kilométer hosszan hagyott hátra törmelékeket, és 15-20 méter magas lehetett.
Az eredmények azt is felfedték, hogy a helyi népesség központjai a katasztrófa után eltolódtak: az emberek beljebb kerültek a szárazföldön, és magasabban telepedtek le. A szakértők szerint a térség lakói nagyjából ezer éven át nem költöztek vissza a partokhoz, és látszólag ekkor sem mertek közel merészkedni a tengerhez. Azt nem tudni, hogy a cunami emléke írás nélkül miként maradhatott fenn ilyen sokáig.